Kikerült a MÁV Zrt. honlapjára a Soroksár és Kelebia közötti, 152 km hosszú vasútvonal, tervezési-kivitelezési beszerzési eljárásának részvételi felhívása - adta hírül a MÁV Zrt.

A tervek szerint építenek egy második vágányt, a vonatok pedig 160 kilométer per órás sebességgel is haladhatnak majd. Lesz európai vonatbefolyásoló-rendszer és elektronikus biztosítóberendezés, a teherszállítás számára pedig 225 kN tengelyterhelés. Az állomásokon a tehervonati vágányok 750 méter hosszú vonatok fogadására lesznek alkalmasak.

Kapcsolódó

A felújítással csökken a személy- és áruszállítási menetidő, továbbá nő a vonal kapacitása és forgalombiztonsága. Budapest és Belgrád között jelenleg mintegy nyolc óra a vasúti menetidő, ez a két főváros között 3,5 órára csökken, belföldön pedig a távolsági személyszállító vonatok egy órával rövidebb idő alatt teszik majd meg a mintegy 160 km-es szakaszt, és az elővárosi utasok Kunszentmiklós-Tass és a főváros között is jelentős menetidő-csökkenéssel számolhatnak.

A beruházás kínai közreműködéssel valósul meg, a fejlesztésről, kivitelezéséről és finanszírozásáról a magyar és a kínai kormány 2015-ben, Szucsouban kötött egyezményt.

Megéri?

A felújítás teljes költsége mintegy 750 milliárd forint, vagyis kilométerenként 4,6 milliárdba kerül.

Amikor a parlament kormánypárti többsége 2016-ban csendben elfogadta a magyar-kínai kormányközi egyezmény törvénybe emelését, még kevesebb mint 500 milliárd forintról volt szó.

A COSCO-nak - amely Kína legnagyobb, és a világ ötödik legnagyobb hajózási vállalata - az a terve, hogy összeköti a Délkelet-Ázsián áthaladó és Afrika partjai mentén húzódó tengeri útvonalait Európa nagyvárosaival. Ezért 2009-ben megszerezte a pireuszi kikötők üzemeltetési jogát 35 évre, majd többségi részesedést vásárolt a terminálokat üzemeltető cégben - írja a MÁV.

A Magyar Nemzet egy korábbi cikke szerint azonban a tengeren érkező kínai áruk Európába juttatása nemcsak a görög Pireuszon, hanem az adriai kikötőkön keresztül is lehetséges, ráadásul Olaszország és Szlovénia uniós érdekérvényesítő képessége is jóval nagyobb jelenleg, mint Magyarországé. A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése csak abban az esetben volna nélkülözhetetlen az áruszállítás szempontjából, ha Pireuszon kívül nem lenne más kirakodási lehetőség a térségben.

Rossz a helyzet

A Budapest-Kunszentmiklós-Tass-Kelebia vasútvonal 135 éves, az utolsó felújítása az 1960-as években történt meg. 100 kilométer per órás sebességnek megfelelő paraméterek szerint épült, de jelenleg Soroksár és Kelebia között csak 80 km/h-val lehet közlekedni, sőt a biztonság érdekében, a pálya leromlott állapotára való tekintettel 60, 40, 20 és 10 km/h-s sebességkorlátozások is érvényben vannak mintegy 14 kilométeren.

Nem örül az EU

Az EU-t zavarja, hogy a tervezett vasúti fejlesztéssel Magyarország nem csak saját mélyépítési piacára, hanem egyszersmind az EU piacára is beengedné a kínai cégeket.

Budapesten éppen most találkozik a 16 kelet- és közép-európai ország, köztük a szegényebb uniós tagállamok és Kína képviselői.

Európa nyugati felében attól tartanak, hogy Peking az uniós szabályok kijátszására használhatja fel a speciális kapcsolatot és hasznot húzhat a kontinens keleti és nyugati fele között kialakult felszültségből.