A szakképzési hozzájárulás felhasználásának tavalyi változása jelentős mértékben módosította a felnőttképzési piac helyzetét - állítják a Napi Gazdaság által megszólaltatott, munkahelyi képzéseket végző cégek. Simon Ildikó, a Victum Képzési Központ ügyvezető igazgatója szerint ennek köszönhetően az utóbbi időben a korábbinál nagyobb szerepet kaptak a pályázatok, a vállalkozások mára már ebből kívánják fedezni a képzések költségeinek nagy részét. Ezt támasztotta alá Pablényi Attila, a DFT-Hungária ügyvezetője is, aki elmondta, hogy ezt az igényt követték a trendek is, hiszen tavaly már nagyságrendileg 21 milliárd forintnyi - főképp uniós - pályázati forrás állt a cégek rendelkezésére, körülbelül háromszor annyi, mint egy évvel korábban.

Az állandó forráshiányban szenvedő a cégeknek azért is nyújtanak kedvező lehetőséget a tenderek, mert ezeknél a 60 százaléktól gyakran akár 100 százalékig is terjedhet a támogatás mértéke. A vállalkozások pedig kihasználják a lehetőségeket és átlagosan 25 millió forint értékben indítanak képzéseket - állítja Pablényi, aki ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ez a rendszer sem tökéletes, hiszen előfordul, hogy az uniós forrásokból megvalósuló képzések csak a cégek szükségleteinek egy részét fedik le. Véleménye szerint mindezek ellenére a cégek egyre inkább betartják a játékszabályokat, így ha elindulnak egy EU-s pályázaton, akkor azt "tisztességesen, becsülettel meg is valósítják", hiszen így tudják az összes lehetőséget, például a bérkompenzációt is kihasználni.

Simor ugyanakkor azt emelte ki, hogy bármely szektorra, vagy éppen cégméretre szabott képzést csak gondos előkészítéssel lehet megtenni, amelyet viszont a pályázatok nem nagyon fedeznek, így ez vagy a képző intézmény saját befektetése, vagy a cég ebből vállal önrészt. A legnagyobb problémát szerinte az jelenti a képzésekkel kapcsolatban, hogy a dolgozókat akár napokra ki kell venni a munkavégzésből, ezért a legkeresettebb megoldások a félnapos képzések, vagy a hétvégi alkalmak - igaz, ez utóbbinál gondot okozhatnak az ezáltal felmerülő többletköltségek is.

És hogy milyen képzéseket nyújtanak a cégek a munkatársaknak? A munkaadó bármilyen szakmai, OKJ-s, nyelvi, illetve általános képzést nyújthat a dolgozóinak, a legnépszerűbbek a vezetői, kommunikációs, illetve értékesítői képzések és a konfliktuskezeléssel foglalkozók - sorolta Simon Ildikó, majd hozzátette, hogy minden pályázatnál kötelező esélyegyenlőségi képzést tartani, míg néhánynál környezeti fenntarthatósági képzés is szerepel a feltételek között. Pablényi tapasztalatai szerint továbbra is a nyelvi képzések a legkeresettebbek, ezt követik a vállalkozások működéséhez kapcsolódó, a működést hatékonyabbá tevő képzések, mint például a folyamaturalás, a Lean menedzsment, illetve még mindig nagy előszeretettel fordítanak pályázati forrást a pályázók a szervezeti működéshez kapcsolódó képzésekre, úgymint együttműködés-fejlesztésre, csapatépítésre. A DFT-Hungária ügyvezetője szerint a cégvezetők azokat a képzéseket tartják hasznosnak, ahol olyan technikákkal ruházzák fel a résztvevőket, amelyeket a résztvevő kvázi azonnal be tud építeni a munkájába, mivel így tudnak ténylegesen befektetésként tekinteni a képzésre fordított időre.

Azzal kapcsolatban, hogy mi lesz az idei képzési trend egyik megszólalónk sem mert találgatásokba bocsátkozni, Pablényi annyit emelt ki, hogy várhatóan lendületet kap majd az idegen nyelvi és az informatikai képzés - ezekre a célokra idén egyébként mintegy 9 milliárd forintnyi forrás érhető el.