A kormány újra nekifutna az ingyenes reklámújságok piacának szabályozásának, erről szeptember 24-én meg is jelent egy törvénymódosító javaslat. Eszerint a reklámhordozó papír 1 kilogrammjára kivetett adó az eddigi 85 forintról 304 forintra emelkedhet. Tavaly ugyanebben az időszakban szintén egy módosító javaslat került az Országgyűlés elnöke elé, amely szerint a reklámhordozók termékdíját 115 forintra emelték volna.

A Magyar Reklámszövetség, valamint a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség szerint viszont ez komoly gondokat okozhat az ágazatban. A reklámszakma elsősorban az alacsonyabb jövedelmű fogyasztók szempontjából tartja kifejezetten károsnak az ingyenes akciós tájékoztatók megszűnését vagy azok fizetőssé válását - írja közleményében a két szervezet.

A két szervezet azt is kijelentette, hogy értik a kormány szándékát és elkötelezettek a fenntartható reklám irányában, de azt kifogásolják, hogy elmaradt a kormány részéről az előzetes szakmai egyeztetés, valamint átmenet, a környezet terhelésének csökkentésére irányuló alternatív módszerek megfontolása nélkül lépnek. Ezért az MRSZ és DIMSZ együttesen felajánlotta a kormány számára a szakmai együttműködést, valamint tárgyalnának egy kedvezőbb megoldásról.

A kispénzűek járnak rosszul

A reklámkiadványok 3,5-szeres termékdíj emelésének legfőbb vesztesei mindenképpen a fogyasztók, közülük is elsősorban az alacsonyabb jövedelműek lesznek: a fogyasztók alulinformáltságához vezetne az ingyenes reklámújságok megszűnése. Kevésbé tudatos fogyasztói döntéseket hozhatnának csak. Az ingyenes kiadványok készítői (előállítók, kézbesítők) pedig elveszíthetik munkájukat.

Ágazati becslésekre alapozva akár 17,5 milliárd feletti plusz adó terhet is jelenthet az MRSZ és a DIMSZ véleménye szerint a termékdíj emelés a direktmarketing tevékenységet folytató vállalatokat (nagyvállalatokat és kisvállalkozásokat egyaránt) és a magyar sajtótermékek egy részét indokolatlan többlet teherrel sújtja. Ez pedig az ingyenes reklámújságok, szórólapok, DM levelek fenntartását finanszírozhatatlanná teszi. Az érintett piaci szereplők - főként az élelmiszertermékeket és háztartási cikkeket árusító nagyáruházak - kénytelenek lesznek beépíteni a termékek árába a kiadványok költségeit, ezzel áremelkedést generálva nemcsak a napi fogyasztási cikkek tekintetében.

A fotó forrása: Kummer János/Napi.