Bár sokan a pandémiának tulajdonítják az irodai munka és a home office kapcsán kialakult vita kirobbanását, a téma már a 2010-es évek végére meglehetősen központivá vált. A járványhelyzetből adódó kényszerű bezártság pedig jellegéből adódóan felerősítette a távmunkával kapcsolatos, folyamatosan növekvő igényeket, emiatt számos vállalat került nyomás alá.

Két évvel a pandémia kitörését követően a munkáltatók nagy része megváltoztatta a távoli munkavégzéssel kapcsolatos szabályait, és egyre népszerűbb a hibrid modell, ahol a munkavállalók az aktuális tevékenységükhöz mérten szükséges időt töltenek irodai környezetben. Kizárólag a trendek mentén beszélni erről azonban általánosítás volna, mivel számos vállalat diverzifikált stratégiát választ a távoli munkavégzés kialakításakor.

Innovatív technológiák és komfort szolgáltatások

A Benelux államokban a munkáltatók folyamatosan törekednek arra, hogy különböző innovatív technológiák és komfort szolgáltatások biztosításával az irodába csábítsák a dolgozókat, ebben lényegesen jobb adottságokkal rendelkeznek a közép-kelet-európai régió piacához viszonyítva. Ezzel szemben a skandináv országok vállalati kultúrájában eleve jóval elfogadottabb és elterjedtebb a távmunka intézménye – ennek egyik oka talán, hogy városaik irodaépület állománya általában kevésbé centralizált a Nyugat-Európára jellemző városszerkezethez viszonyítva.

A vállalatok az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy dolgozóik számára az optimális munkahelyi élményt biztosítsák, ami túlmutat a régiós adottságokon és szokásokon és nem korlátozódik kizárólag az irodatérben rejlő lehetőségekre.

Az iroda azonban még sokáig velünk marad, mivel van néhány alapvető tevékenység és funkció, amik természetükből eredően fizikai jelenlétet igényelnek - véli Racskó Balázs, a CBRE Workplace Consultancy & Change Management üzletágának vezető tanácsadója.

az iroda „piactérként” is szolgál

A szervezethez társított terek a márka és a kapcsolódó vállalati értékek zászlóshajói. Amikor valaki belép egy irodába, azonnal létrejön egy benyomás a céggel kapcsolatban, ezért fontos, hogy a kialakítás tükrözze a bérlő identitását, értékrendszerét, láthatók legyenek az elért eredmények, adott esetben a kulcsfontosságú ügyfelek. Ez a funkció tartós vagy állandó távmunka során értelemszerűen nem tud érvényesülni, így a szervezet dolgozói vagy ügyfelei elveszíthetik a vállalathoz való emocionális kötődésüket.

A második sarokkő a munkahely szerepe a tanulásban és tanításban: a vállalatoknál kollégák jönnek és mennek, gyakran generációk váltják egymást, így kiemelten fontos a munkafolyamatok átadása, az új emberek integrálása a szervezetbe, illetve a meglévő kollégák mentorálása és fejlesztése, ami a távmunka keretein belül szintén lényegesen kevésbé hatékony, mint személyesen.

„A fentieken kívül a fizikai munkahelynek még két fontos szerepet érdemes betöltenie a dolgozók szempontjából. Mivel a munkatársakkal töltjük életünk egy igen jelentős részét, az iroda „piactérként” is szolgál, egyfajta közösségi tér, ahol az emberek együtt ötletelhetnek, projekteken dolgozhatnak, szellemi termékeket adnak-vesznek és ugyanakkor élik a társadalmi életüket, szocializálódnak” – részletezte Racskó Balázs.

„A negyedik funkciót célszerű a távmunka kontextusából értelmezni: számos munkavállaló számára életkörülményeiből adódóan saját otthona az ideális iroda. Mások esetében viszont gyakran áthidalhatatlan tényezők nehezítik meg az otthoni munkavégzést, legyen szó lakótársakról, zajszennyezésről vagy akár szimplán a szükséges terek, eszközök hiányáról. Ebben az esetben az irodai környezet egyfajta menedékként is szolgál a dolgozóknak, ahova elvonulhatnak, kényelmesebbé és hatékonyabbá téve ezáltal a munkavégzésüket.”