Nincs Magyarországnak fogyasztóvédelmi szakmapolitikai programja, pedig a fogyasztóvédelmi törvény 2019. szeptember elsején ezt előírta. A Fogyasztóvédelmi Tanácsot kilenc hónapja nem hívta össze a területért felelős államtitkárság, annak ellenére, hogy ezt a fogyasztóvédelmi szervezetek kérték - hívja fel a figyelmet közleményében a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) független társadalmi szervezet.

Átalakítás a fogyasztók nélkül

Tavaly jelentős változásokat fogadott el az Országgyűlés a fogyasztóvédelmi törvény módosításakor:

  • teljesen átalakították a békéltető testületek működését,
  • kizárólag a gazdasági kamaráknak biztosítva jogosítványokat,
  • ezzel megszüntették a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek valamennyi jogát szerepét.
  • A törvény kötelezővé tette fogyasztóvédelmi szakmapolitika megalkotását.

Már a jogi norma elfogadása előtt szakmai érvekkel igyekeztek más fogyasztóvédelmi szereplők is meggyőzni az innovációs minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárságát, hogy a 2019-ben meghozott változtatások nem a fogyasztók érdekeit képviselik, hanem minden változás kizárólag az állam és a gazdasági kamarák érdekeit szolgálták, de eredménytelenek voltak ezek a törekvések - írja a FEOSZ.

Nincs párbeszéd, egyeztetés

A FEOSZ szerint

1. mint ahogy vállalkozások nélkül sem lehet fogyasztóvédelemről beszélni, fogyasztók és képviselőik véleményének kikérése nélkül, a Fogyasztóvédelemről szóló 1997-es,  CLV. törvény 45. paragrafusában meghatározottak figyelmen kívül hagyása is - ami a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek feladatairól és költségvetési támogatásáról szól - elegendő annak megállapításához, hogy a fogyasztóvédelem csak kiüresített, "hangzatos szlogen" marad.

2. Ha csak az állam határozza meg azt, hogy mi jó a fogyasztónak és mi nem, ha nincs párbeszéd és érvek ütköztetése, akkor a fogyasztók csak rosszul járnak.

3. Ugyanakkor a jogalkotó 2019. szeptember 1-jétől előírta - bár Magyarországnak húsz éven keresztül volt középtávú fogyasztóvédelmi politikája 2018-ig, a mindenkori kormányok által elfogadva - hogy nem kormány, hanem miniszteriális szinten kell fogyasztóvédelmi szakmapolitikát készíteni 2019-ben. Azonban ilyen nincs, pedig a jogalkotói cél az volt, hogy koherens, az egész fogyasztóvédelemre hatással bíró fogyasztóvédelmi politikát kell meghatározni, még akkor is, ha az egyes fogyasztóvédelmi területeket külön hatóságok felügyelik.

4. Tény, hogy a magyar fogyasztók régóta nem voltak annyira kiszolgáltatottak, mint az elmúlt időszakban; az árak hihetetlen emelkedése vagy akár az egyes szolgáltatások színvonalának csökkenése mellett joggal vetődik fel a kérdés, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megszüntetése helyes lépés volt-e, vagy jó-e kormányzati szinten a fogyasztóvédelem elapróztatása, a többes irányítási rendszer fenntartása.

Azonban mindez nem igazán érdekli a fogyasztót, kizárólag csak az, hogy

  • megfelelő-e a "saját fogyasztóvédelme", bízhat-e az állami fogyasztóvédelemben,
  • visszakapja-e egy hibás terméknél a már kifizetett összeget,
  • el tud-e utazni, ha van egy befizette repülőjegye, de a járvány miatt törlik a járatot, segít-e neki valaki az ügy intézésében,
  • megfelelőek-e az egyes szolgáltatások színvonala,
  • miért kell olyan levelet olvasnia a fogyasztónak, hogy ha a közüzemi számlát egy-két napos késedelemmel fizette be rajta kívül álló okból, a szolgáltató megfenyegeti a kikapcsolással - említ néhány példát a FEOSZ.

Javasolják a Fogyasztóvédelmi Tanács összehívását

A módosított fogyasztóvédelmi törvény 2019. szeptember 1-jétől hatályos pontja szerint a fogyasztóvédelemért felelős miniszter fogyasztóvédelmi szakmapolitikai programot alkot - ennek megalkotásához, a tervezet esetleges véleményezésére jelezte részvételi szándékát a FEOSZ, de ez is, mint a Fogyasztóvédelmi Tanács összehívása is "süket fülekre" talált az illetékes államtitkárságnál - állítja a szervezet.

A FEOSZ szerint a fogyasztók érdekeit is szolgáló változtatásokra van szükség szabályozási és intézményi szinten egyaránt, visszaállítva a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek jogosítványait, a fogyasztóvédelmi törvénnyel koherens pályázati célokat közzétenni, a fogyasztóvédelem irányítását a Miniszterelnökséghez helyezni, a Fogyasztóvédelmi Tanácsot haladéktalanul összehívni és a vállalkozások, fogyasztók érdekeinek figyelembevételevél a közös érdekegyeztetést, párbeszédet elkezdeni - írja közleményében Baranovszky György, a FEOSZ ügyvezető elnöke.