Alapvetően azért fontos kérdés ma a cégek örökölhetősége, mert mind Magyarországon, mind Európában évek óta idősödik a társadalom, így pedig egyre többen érzik úgy, hogy most már visszavonulnának és ráhagynák a családi céget a gyermekeikre - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke. Ugyanakkor Kürti Tamás, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület alelnöke kiemelte, hogy hazánkban még erősebb ez a jelenség, aminek oka, hogy a rendszerváltás után, a 90-es évek elején a megnyíló lehetőségeknek köszönhetően különösen sokan vágtak bele a cégalapításba, ők pedig mára érték el azt a kort, hogy a nyugdíj felé kacsingassanak és az utódlás lehetőségeit méregessék.

Azt azonban, hogy ez nem csak magyar probléma, azt is mutatja, hogy az EU-n belül is külön szervezetet hoztak létre annak érdekében, hogy az öreg kontinens kis- és középvállalkozásainál gondtalanul menjen végre az átöröklés - hangsúlyozta Kovács, aki hozzátette, hogy erre szükség is van, hiszen a statisztikák szerint az EU-ban a családi vállalkozások mindössze egyharmada marad a rokonok kezében (külön ezzel foglalkozó magyar statisztika nincsen), a többit vagy megvásárolják, vagy szépen lassan tönkremegy és megszűnik. Bár az egyharmad kevésnek tűnik, úgy már nem az, ha belegondolunk, hogy a családi cégeknek mindössze a kis százaléka éli meg magát az első generációt is - tette hozzá Kürti.

Rendezvénysorozattal tartanák őket a pályán

Éppen az előbb említett problémák azok, amelyek miatt létrehoztuk a Fiatal Vállalkozók Hetét, amelyet idén immár ötödik alkalommal tartunk meg - mondta Kovács Patrik, a Fivosz elnöke. A november 12-18 közötti eseménysorozat keretében a fiatalok a magyar GDP 26 százalékát adó vállalatok vezetőitől, illetve sikeres fiataloktól hallhatnak jó tanácsokat, de ezen kívül számos szakmai program is várja az érdeklődőket.

Sokakat nem érdekel a szülők cége

A legnagyobb probléma a fiatalok mentalitásával van, hiszen jelenleg kevesen válnának szívesen cégvezetővé - mondta Kovács Patrik. Szerinte ennek oka, hogy sokan nem látják a jó, követendő példákat, míg mások egyszerűen dacból nem akarnak a szüleik cégével foglalkozni, vagy úgy érzik, hogy más területen sokkal sikeresebbek lehetnének. Ennek megfelelően a legtöbb fiatal - ha már vállalkozna, akkor - a szolgáltató szektor felé mozdulna, ami Kovács szerint nem meglepő, miután a világon mindenhol az internet, az IT-szektor felé fordulnak a fiatalok, hiszen innen látnak követendő példát (pl. Facebook) és itt van a legnagyobb remény arra, hogy viszonylag rövid időn belül kivásárolja őket egy befektető.

A hajlandóság hiányát Kürti Tamás is kiemelte, de ugyanakkor hozzátette, hogy ez kiváltható azzal, hogyha a cégvezető gyermekei lassan, egyre több feladatot átvéve folyamatosan nevelődnek bele a vezetésbe. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy máig sok a rossz példa is, amikor a második generációt nem vonták be a vezetésbe, vagy ha igen, akkor nem megfelelően, így végül a kedve is elment attól, hogy örökölje a szülei vállalkozását.

Az öröklést az is nehezíti, hogy a magyarországi családi cégek generációváltása az első a maga nemében, hiszen előtte, a szocializmus alatt nem hogy magáncég, de magántulajdon sem volt - hívta fel még egy problémára a figyelmet Kürti Tamás, majd hozzátette, hogy így a jelenlegi tulajdonosoknak tapasztalatuk sincs, hogyan lehetne zökkenőmentessé tenni az öröklést. (Szerinte ez is jelentős különbség a nyugathoz képest, ahol már megvan ennek is a kultúrája, példaként egy japán céget említett, amelyet már a 46. generáció irányít, de külföldön nem ritkák a 8-16 generációs vállalatok sem.) A magyar vezetők többsége nem is tudja tehát, hogyan kellene a cégét átadnia, de gyakran még nagyobb kérdés, hogy lelkileg fel van-e készülve erre a lépésre - mondta Kürti, aki szerint gyakran maga az önmeghatározás is összefügg a céggel, hiszen ha valaki évtizedeken keresztül a vállalkozásával kell és azzal fekszik, akkor "óriási felkészültség" kell annak átadásához.