Nagy bajban a kacsa- és libatenyésztők, országos tiltakozás indul

A korábban elbírált és megítélt állatjóléti támogatásoknak csak a töredékét kapták meg országszerte a víziszárnyas-tenyésztő gazdák. A 2021 első negyedévére vonatkozó támogatások mindössze 37,7 százalékát, míg a második negyedévet illető hozzájárulások 44 százalékát fizették ki a termelőknek. (A kifizetések tavaly év végén voltak esedékesek.) A terméktanácsnál azzal indokolták a lépést, hogy "a benyújtott jogszerű támogatási igények meghaladták a rendelkezésre álló keretet és a támogatási igényeket a Magyar Államkincstár arányosan csökkentette a keret mértékéig". 

Az "arányos csökkentés" már csak azért is okoz nagy problémát, mert a felvásárlási árakat úgy alakítják ki az integrátorcégek, hogy belekalkulálják az állatjóléti támogatásokat is, ez a támogatások létezése óta bevett szokás - mondta lapunknak Szalóki Szabolcs, baromfitenyésztő, a Szalóki Agro-Farm Kft. ügyvezetője. A három nagy integrátornak - amelyeknek a vezetői ott ülnek a BTT bizottságaiban is -  pontos rálátása van arra, hogy az egyes termelőknél, az állat letelepítésétől kezdve a vágóhídra kerüléséig, milyen költségek keletkeznek. Rendszerint úgy kalkuláltak eddig, hogy az állatjólétivel együtt legyen némi haszna a termelőknek, vagy legalább nullszaldósan jöjjenek ki. A támogatások csökkentésével viszont sokaknak egy egész év munkája veszik kárba.

A BTT-hez tartozó Kacsa- és Libaszövetségnek mintegy 990 tagja van, az ágazatban túlnyomórészt kistermelők, a telepükön 10-20 ezer víziszárnyast nevelő családi vállalkozások, vagy egyéni gazdálkodók aktívak. A szereplők jellemzően bértartásban nevelik állataikat és több ezer embernek adnak munkát. Országszerte körülbelül tíz olyan gazdálkodó van csak, amely éves szinten 1 milliónál több madarat tart.

Közéjük tartozott Szalóki cége is, amely évente - a gazdasági környezettől függően -  600 ezer-1,2 millió kacsát tenyésztett érsekcsanádi telepén. Január 1-vel azonban a társaság befejezte az állattartást és visszaadta az integrátornak a szárnyasokat. Az ügyvezető szerint az állatjóléti támogatás megvágása az utolsó csepp volt a pohárban, a növekvő takarmány-, és energiaárak, a jelentős bér-és járulékköltségek, továbbá az alacsony felvásárlási árak eddig is lerontották a megtérülést. "Kompletten olyan rendszer alakult ki, amelyben már évek óta nem lehet nyereségesen dolgozni. Már nem tudunk sehonnan sem pénzt szerezni, feléltük minden tartalékunkat" - fogalmazott.  

Szerinte a támogatáscsökkentés miatt csődhullám fenyeget az ágazatban, amelyet a pénzügyi gondok mellett még a madárinfluenza is sújt. Tud olyan teljes integrációs hálózatot működtető cégről - név említése nélkül - amely szintén befejezte működését, egy másik nagyobb termelő pedig 200 embert készül elbocsátani, amennyiben nem áll helyre az ágazat működése. Ezen felül ismer olyan vágóhidat is, ahol a dolgozók 50 százalékát jelen pillanatban szabadságolják.

Hiába a hatalmas a hitelkínálat, az ágazati cégek annyira értéktelenek, hogy nem ad nekik egyik bank sem kölcsön. Állami segítségre pedig jelenleg senki nem számíthat - fűzte hozzá.

Hová tűnt a pénz? 

A baromfi állatjóléti támogatásokat EU-s előírások alapján, negyedéves bontásban azért fizeti az állam, hogy a szárnyasok minél jobb körülmények között nőjenek fel. Az azt megigénylő termelőknek meg kell vásárolniuk az életminőséget javító technológiákat: egyebek közt kifutókat, ventilátorokat kell biztosítaniuk, meg kell kímélniük a madarakat a mechanikai sérülésektől és magas minőségű takarmányt, illetve ivóvizet kell nyújtaniuk.

Az állatjólétit uniós jóváhagyással, teljes mértékben hazai költségvetési pénzből fizetik, a támogatást állományi darabszámok után, egy úgynevezett állategység alapján számolják ki. A kacsaágazatban 50-70 forintot fizetnek kacsánként éves szinten, a darabszámtól, és a gazdasági helyzettől függően - magyarázta Szalóki. Lapunk beszélt egy kisebb telepet működtető kacsatenyésztővel is, aki szerint negyedévenként 5 illetve 10 milliós veszteséget okozott a támogatáskiesés. Ez a nagyobbaknál a többszörösére rúg. 

A Napi.hu még tavaly decemberben kereste meg Látits Miklóst, a Kacsa- és Libaszövetség titkárát, hogy adjon magyarázatot a támogatások megvágására. Szerinte a szövetség csak a támogatásigénylések szakmai elbírálását végzi, innentől fogva nincs ráhatása arra, hogy mekkora összegek érkeznek a termelőkhöz. Azt is elmondta, nincs tudomásuk arról, hogy kormányzati szinten, vagy egyáltalán melyik minisztériumnál döntöttek a csökkentésről.  

A baromfi állatjóléti támogatásokra 2021-re vonatkozóan egy 10 milliárd forintos jogszabályban rögzített keret áll rendelkezésre, emellett van egy pluszkeret, mintegy 2 milliárd forint, ami adható, a költségvetés helyzete alapján, külön engedélykérelem nélkül lehet. Ez utóbbi az, amelyből jelenleg visszatartanak pénzeket a kacsa-, és libatenyésztők támogatását érintően - magyarázta Látits.  

Szalóki szerint ugyanakkor feltűnő, hogy baromfiágazat többi szereplője - így a pulyka és csirketenyésztők -  hiánytalanul, vagy közel 100 százalékos mértékben megkapták a támogatásokat. Ezekben az ágazatokban nagy befolyással bír Csányi Sándor OTP-vezér, agrármilliárdos, illetve Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó. Velük szembe viszont a víziszárnyas-ágazat képviselete gyönge - értékelt.

Úgy látja: a pénzmegvonások mögött vélhetően az is rejlik, hogy szándékosan ki akarják véreztetni az ágazatot, hogy ezután a nagy víziszárnyas-integrátorok Fidesz-közeli cégekhez kerüljenek át. A Hungerit Zrt.-t például már korábban megvette a Bonafarm cégcsoport

Dühösek a termelők, nem hagyják annyiban

A kialakult helyzet miatt, a bajba került állattenyésztők aláírásgyűjtésbe fogtak, és mintegy 300-an rendkívüli közgyűlés összehívását kérték a Magyar Kacsaszövetségnél. Ezen felül azt is kérték, hogy a szövetség kezdeményezzen ágazati egyeztetéseket a minisztériummal. Kiss István, a szervezet elnöke azonban visszautasította a kérést, arra hivatkozva, hogy a tagok regisztrációja csak február 15-én zárul le, a regisztrált tagok ismerete nélkül viszont nem áll módjában összehívni a közgyűlést. 

A kacsatenyésztők ezután felhívást tettek közzé: "...  a magyar kormányzat és annak agrárpolitikai szereplői vissza nem térítendő több százmilliós vagy milliárdos beruházásokat támogatnak a nagy integrátor cégeknél. Ezzel szemben ölbe tett kézzel nézik, hogy termelők százai menjenek tönkre országosan...".

A termelők február 4-én, a Bács-Kiskun megyei Mélykúton tartanak országos demonstrációt és gyűlést (A településen lakik egyébként Kiss István is, aki egyben a Hunent Zrt. igazgatóságának elnöke.) Ígéretük szerint, ha ez kevés, akkor tüntetést szerveznek a Baromfi Terméktanács épülete elé, utána pedig ha szükséges, az Agrárminisztérium elé, a Kossuth térre.