Eközben a módosítás nemcsak a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerint adózók, hanem az őket foglalkoztatók helyzetét is több szempontból érinti. Ezekből a hatásokból mutat be néhányat Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

1. Kell-e a foglalkoztatónak ellenőriznie, hogy partnere kijelentkezett-e a katából?

A törvénymódosítás alapján a katás vállalkozónak kell bejelentenie azt, ha vállalkozástól – azaz nem magánszemélytől – bevételt szerez. Ez azzal jár, hogy a katás vállalkozónak a kata-alanyisága a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik és a kapott bevételt a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint kell leadóznia.

A foglalkoztatónak e szempontból semmilyen feladata nincsen, nem kell ellenőriznie sem azt, hogy a vállalkozója áttért-e a katából, sem azt, hogy a bejelentést megteszi-e, sem pedig azt, hogy adózási kötelezettségének szabályszerűen eleget tesz-e. Ettől függetlenül a foglalkoztatónak – az üzleti együttműködés szellemében – érdemes lehet ezekre a tényekre a vállalkozója figyelmét felhívni.

2. Kifizetheti-e a foglalkoztató előre a katás vállalkozót szeptembert követően megillető díjakat?

Ha a vállalkozó a foglalkoztatónak rendszeresen (esetlegesen egy havi átalányösszeg ellenében) szolgáltatást végez, és augusztus hónapban leszámlázza a későbbi hónapokra eső vállalkozói díjat, úgy a számla, tartalma szerint, előlegszámlának fog minősülni. Ha a számlátszeptember 1-jét megelőzően kiállítják, akkor annak teljes összege a kata szerint adózik – függetlenül attól, hogy teljesítésre esetleg csak később kerül sor.

Ha a kifizető számára üzleti szempontból elfogadható a teljesítés előtti számlázás, akkor ebből hátránya nem származik. Fontos azonban, hogy a felek a szerződésüket az így megállapodott számlázási módhoz igazítsák – azaz módosítsák a megállapodást és tételesen szerepeltessék benne az előlegfizetést. Másrészt fontos észben tartani, hogy a megállapodás nem lehet színlelt.

Amennyiben a katás vállalkozó kiállítja ugyan a számlát augusztusban, de a foglalkoztató azt csak az eredeti ütemezés szerint, hónapról hónapra fizeti meg, akkor az adóhatóság átminősítheti a szerződést azon az alapon, hogy a felek egyedüli szándéka az adó minimalizálása volt – figyelmeztet a Jalsovszky szenior ügyvéde.

3. Felvehetem a katás vállalkozót munkavállalóként?

Sokakban felmerül az az igény, hogy a vállalkozóját szeptembertől kezdődően a katás viszony helyett munkavállalóként foglalkoztassa. Ilyenkor nem szabad elfelejteni, hogy az adóhatóság jogosult az elmúlt öt éves időszakot ellenőrzés alá vonni. Így ha a katás vállalkozó továbbfoglalkoztatására munkaviszonyban kerül sor, úgy jogos kérdésként merülhet fel a NAV oldaláról: nem volt-e a szeptembert megelőző időszak is rejtett munkaviszony?

Fontos ezért ilyenkor még egyszer alaposan szemügyre venni, hogy a magánszemély katásként való foglalkoztatása valóban minden szempontból megfelelt-e a kata követelményeinek. Emellett nem árt a magánszemély foglalkoztatásának a körülményein az átálláskor változtatni: így például ha a katás vállalkozó eddig döntően otthonról dolgozott, akkor ezután inkább járjon be a munkahelyre, vagy ha eddig saját számítógéppel dolgozott, akkor ezentúl a munkáltató biztosítsa neki a számítógépet. Érdemes lehet esetleg az átállást egy átmeneti időszak közbeiktatásával bevezetni.