A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a kisadózók tételes adójáról (kata) szabályairól szóló törvénytervezetet, amely szerint csak a lakosságnak szolgáltatást vagy termékeket eladó vállalkozások választhatják - jelentette be a Pénzügyminisztérium.

Így fest az új kata

Az új szabályok a következők: 

  • a kata bevételi értékhatára 18 millió forintra emelkedik az eddigi 12 millióról, 
  • az adó mértéke minden kisvállalkozónak havi 50 ezer forint,
  • az adónem új szabályai szerint a színlelt munkaviszony kizárása érdekében is: az adózási formát csak a lakosságnak saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják. Az új katásoknak így csak magánszemélyektől származhat bevétele, kivételt képeznek a taxis személyszállítást végzők, akiknél a kizárólag lakossági értékesítés a szolgáltatás jellegéből fakadóan a gyakorlatban megvalósíthatatlan lenne.

Ha a parlament megszavazza mindezt, a kata új szabályai 2022. szeptember 1-én hatályba lépnek, a választásról szóló nyilatkozatokat legkésőbb szeptember 25-ig kell benyújtani az adóhivatalhoz.

Akik nem kívánnak élni az új kata lehetőségével, választhatják az átalányadóra váltást is, amely a szaktárca szerint 2021. január 1-je óta az egyik legkedvezőbb adózási mód. Ezeknek a vállalkozóknak több idejük lesz az átállásra, ők 2022. október 31-ig jelenthetik be az átalányadó választását.

Ki nem jár jól ezzel?

Amikor az utóbbi hetekben a döntéshozók a kata átalakításáról beszéltek, azt emelték ki, hogy a lakosság számára szolgáltató kisvállalkozók (nyelvtanárok, fodrászok, kisebb javításokat végző építőipari szakemberek) adózását akarják megkönnyíteni, és nekik biztosítani egy kevés adminisztrációval járó, egyszerű alternatívát.

Bár a hétfőn benyújtott javaslat látszólag ennek a szándéknak akar megfelelni, kétséges, hogy lesz-e olyan vállalkozó, aki a feltételeket valóban teljesíteni tudja és a jövőben is kata szerint adózik ahelyett, hogy egyáltalán nem fizet adót. A javaslat szerint ugyanis ezen adónem szerint eleve csak egyéni vállalkozók adózhatnak, közülük is csak az úgynevezett főállású katások, tehát aki esetleg munka mellett vagy éppen betéti társaság (Bt.) formában űzi az ipart, az kiesik a kata választására jogosultak köréből - írta kommentárjában a Niveus Consulting Group.

Ráadásul a javaslat szerint a katát csak azok választhatják, akik egyetlen forint bevételt sem szereznek más vállalkozástól. Márpedig reálisan átgondolva egy átlagos, alapvetően lakosságnak szolgáltató nyelvtanár vagy fodrász ügyfélkörét, akkor is nagy eséllyel találni benne mondjuk filmes munkákat, céges nyelvórákat vagy építőipari kisvállalkozó esetén bedolgozást egy-egy nagyobb építőipari projektbe, ahol a számlát már cég fele kell(ene) kiállítani.

E kisvállalkozóknak két lehetőségük marad:

  • vagy elengedik az ügyfélkörük egy érezhető részét (például a vízvezeték-szerelő nem vállal cégtől érkező megbízást),
  • vagy bonyolultabb, költségigényesebb adózási módot választanak, ami jelentősen növelheti a szürke- vagy feketegazdaság arányát.

A megrendelők is rosszul járnak

A megrendelői oldal is rosszul járhat. Azon cégeknek, akik eddig eseti jelleggel, kisebb-nagyobb munkákra például egy villanyszerelőt vettek igénybe, jelentősen csökken a merítési körük, ugyanis, azok a szakemberek, akik jellemzően lakossági ügyfélkörnek dolgoznak, esetleg a főállásuk mellett dolgoznak heti pár órában mellékállásban katásként, többet nem vállalhatnak egy cég felé munkát, így az olcsó és rugalmas alvállalkozók igénybe vételének lehetősége is csökken a cégek számára.

Bár a törvényjavaslat célja érthető, hogy kiszorítsák azokat, akik – sokszor bonyolult céghálókon keresztül – visszaélnek ezzel a szabályozással, ugyanakkor a piacra szolgáltató vállalkozók jelentős részének – a takarítótól kezdve az autószerelőig – ha szétszórva is, de vannak céges ügyfeleik. Márpedig a törvényjavaslat szerint évi egyetlen céges vevő esetén is megszűnik az illető kata-jogosultsága.

Máshogy kellett volna az adószabályokat átírni

A cél elérésére alkalmasabb lett volna például a cégtől származó bevételre összesen 1 millió forintios értékhatárt beállítani, ezzel nem hozva teljesen lehetetlen helyzetbe azokat a kisvállalkozókat, akik kiegészítő jelleggel végeznek csak céges ügyfelek részére munkát.

Az pedig különösen érthetetlen, hogy miért egyedül a taxiszolgáltatók kaptak felmentést a cégtől származó bevétel tilalma alól, hiszen egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy csak az ő esetükben adódik a szolgáltatás jellegéből a céges megrendelői kör is - fogalmazott Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere.

Véleménye szerint amennyiben a most benyújtott törvényjavaslatot elfogadják, az minimálisra szűkíti azon vállalkozók körét, akiknek érdemes továbbra is ezt a kedvező, kis adminisztrációval járó adónemet választaniuk, anélkül, hogy az ügyfélkörük (vagy lehetséges ügyfélkörük) egy részéről le kellene mondaniuk. Vagy a mostani javaslat pont arra fogja sarkallni az érintetteket, hogy céges megrendelőknek ne állítsanak ki számlát, holott a feketegazdaság visszaszorítása talán a kata legnagyobb erénye – eddig.