2013 januárjától havonta és szerződésenként 5 millió forintban korlátozná a vállalkozások közötti készpénzfizetését a kormány. A javaslat fő célja, hogy visszaszorítsák a fekete- és szürkegazdaságot - mondta Cséfalvay Zoltán a nemzetgazdasági tárca államtitkára a parlamentben, az adózást érintő törvények módosítását kezdeményező törvényjavaslat általános vitájában.

Az elgondolás nem újkeletű: 1996-ban is korlátozta jogszabály a készpénzben teljesíthető kifizetések összegét, és 2009-ben is hatályos volt egy, a vállalkozások közti készpénzfizetés korlátozására vonatkozó törvényi rendelkezés. A három évvel ezelőtti szabályozás mindössze két hétig volt életben, életképtelenségét az adta, hogy a jelenleginél jóval alacsonyabb mértéken, 250 ezer forintban szabta meg a határt.

Kapcsolódó

A mostani ötmilliós korlát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslatára került a csomagba. Parragh László szerint ez elviselhető teher a vállalati szektornak, és megakadályozza a szürkegazdaság újbóli térnyerését - jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az új szabályozás bemutatásakor. Ugyanakkor a kormány előtt szigorúbb szabályozás volt, így például elvetették azt a javaslatot, amely a kötelező banki utalást már egymillió forinttól előírta volna és azt sem támogatták, hogy a szabályt a magánszemélyekre is kiterjesszék.

A határt valahol meg kellett húzni, egyelőre nem tudni, hogy az ötmillió forint megfelelő-e, ezt csak az idő fogja tudni megválaszolni - kommentálta a döntést Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) alelnöke.

A cél jó, a módszer kétséges

Bár az alapvető célt, a gazdaság kifehérítését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), az Iposz és a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (Fivosz) is helyeselte lapunknak adott nyilatkozatában, a végrehajtás módjával kapcsolatban már vannak kétségeik a szervezeteknek. Abban mindenki egyetértett, hogy a tervezetnek csak akkor lenne haszna, ha az nem rakna plusz terhet a kkv-kra, márpedig ez, a jelenlegi állás szerint elkerülhetetlennek látszik.

"Gondoljunk csak bele: a magyar bankoknak 260 milliárddal csökkent az idei eredménye, míg a jövő évi plusz adók 190 milliárdba fájnak nekik. Ezután nem kell jóstehetség, hogy lássuk, hogy az utalásokat terhelő új tranzakciós adót így, vagy úgy, de át fogják terhelni az ügyfelekre" - jelentette ki Kassai.

Egyetértett vele Kompaktor Emília, az MKIK közgazdasági igazgatója, aki szerint mindenképpen hatástanulmányt kellett volna készíteni arról, hogy az új szabály a tranzakciós illetékkel együtt milyen hatással lesz a magyar gazdaságra. A kkv-k számára olyan egyéb költségekkel is kell számolni, mint a számlanyitási díj, az adminisztratív költségek növekedése, de akár a vállalati kapcsolatokban (áruházláncok-beszállítók; kkv-kkv) is nehézségek merülhetnek fel - fogalmazott Kompaktor Emília. Szerinte ugyancsak tanácsos lenne megvizsgálni, hogy milyen eredményei vannak annak a - szintén a készpénzfizetés korlátozását célzó, évek óta hatályban lévő - szabálynak, mely szerint a készpénzfizetést be kell jelenteni az adóhatóságnak 2 millió forint felett (ez tavaly még 5 millió forint volt) a kifizetést követő 15 napon belül.

A hatástanulmányok hiányára hívta fel a figyelmet Kovács Patrik, a Fivosz elnöke is, aki példaként a standolási törvényt említette. "Amikor bevezették, ugyanez volt az alapvető cél, ám ez végül olyan mértékű plusz költséget és adminisztrációt rótt a vállalkozásokra, ami már az üzletmenetet és a gazdaságosságot gátolta, így nem csoda, hogy hamarosan meg is szüntették ezt a szabályt." Kovács sem tartja kizártnak, hogy a bankok áthárítják a terheiket a kkv-kra, éppen ezért szerinte ennek elkerülésére törvényi garanciákat kellene hozni. "Bár igaz, hogy az induló, fiatal vállalkozások ritkán állítanak ki ekkora összegben számlát, és az egyre erősödő kormányzati támogatás miatt a szabályozásnak nem lesz hatása a fiatalok cégalapítási kedvére, személyes tapasztalat, hogy az év végi elszámolásnál bizony okozhatnak meglepetést a banki költségek."

Lesznek trükközések

Ne legyen kétségünk afelől, hogy a vállalkozások ki fogják játszani a szabályokat - mondta Kassai Róbert. A törvényjavaslat szerint, ha ugyanannak a cégnek több szerződés alapján fizet egy vállalkozás, akkor azt úgy tekinti, mintha egy szerződésről lenne szó. Ugyanakkor az Iposz alelnöke szerint ez a szabály, ahogy szinte mindegyik, megkerülhető, például azzal, hogy más neve kerül a szerződésekre. Szerinte a teher nagyságától függetlenül is trükközni fognak a vállalkozások, mivel "egy veszteséges, vagy nullszaldós vállalkozásnál minden kiadás komoly kiadás".

A kellemetlen intézkedésekre a piac mindig ad egy választ - mondta Kovács Patrik. Kiemelte, hogy mindettől függetlenül attól a gondolkodásmódtól is el kellene már távolodni, hogy úgyis mindenki ügyeskedni fog, hiszen bár kétséget kizárólag vannak olyanok, akik nem tisztességesen játszanak, de nem szabad elfeledkezni azokról a magyar vállalkozásokról, akik a szabályokat betartva próbálnak meg talpon maradni.

Nem ezzel kellett volna kezdeni

Több megszólalónk is említette, hogy bár a gazdaság kifehérítése egy komoly és máig megoldásra váró probléma, a jelenleginél fontosabb jogszabályokat már korábban is meg kellett volna hozniuk a törvényhozóknak. A mostani javaslat önmagában nem elég, szükség van olyan további eszközökre, amelyek az egész magyar gazdaság átláthatóságát biztosítják - jelentette ki Kovács Patrik. Hasonlóan gondolkodik az Iposz alelnöke is, aki azonban a lánctartozások elleni fellépést sokkal fontosabbnak tartaná, mint a mostani lépést. Ide kapcsolódón szigorúbb szerződéseket látna szívesen Kassai, így törvényileg szabályozná, hogy a szerződések kapjanak egy kötelező mellékletet, melyben a nemfizetés esetén életbe lépő szankciókat írhatnák bele. "A rendszeresen nem fizetőket jobban pellengérre kellene állítani, hiszen a jelenleg is működő negatív adóslista nem eléggé közismert, pedig a nyilvános szégyenpad erős visszatartó erő lehetne" - fogalmazott a szövetségi vezető.

Az Iposz tárgyalásokat folytat az ügyvédi kamarával is azzal kapcsolatban, hogy sikerülhessen felgyorsítani a bírósági ügyeket. Gyakran azért kötnek peren kívüli egyezséget a felek, mert félnek az elhúzódó tárgyalásoktól, így inkább belemennek egy kisebb, de biztos bejövő pénzforrást jelentő megegyezésbe - mondta Kassai, majd hozzátette, hogy így pedig tovább romlik a kiscégek pénzügyi helyzete. Éppen ezért nagyon fontos lenne, ha a bankok a pénzügyi nehézségeket hitelekkel tudnák segíteni. A kisvállalkozóknál ez nehéz kérdés, ezért kérik a kormányt, hogy gyorsítsák fel az állami részvételt a források kiosztásában, hiszen jelenleg úgy néz ki, hogy "a kkv-k segítését a külföldi bankokkal nem lehet végrehajtani" - jelentette ki az Iposz alelnöke. (Ez a kívánsága könnyen teljesülhet a vezetőnek, hiszen a kormány tárgyalásokat folytat a Takarékbank felvásárlásáról.)