Zöld utat adott a felügyelet két olyan több milliárdos tranzakciónak, amivel a kormány megerősíti a magyar tulajdoni hátterű pénzintézeti szektort - írta az Index. Orbán Viktor kormányfő hónapok óta beszél arról, hogy a magyar bankrendszerben a hazai tulajdon arányát 50 százalékra kell emelni. Az ügyben tavaly év végén született meg az első olyan hivatalos döntés, amelyben a kormány nyíltan kimondta, hogy a kisebb magyar bankokat tőkével is érdemes megerősíteni.

A stratégia első lépéseként az állam a Takarékbankban szerzett 38 százalékos részesedést, ezzel döntő befolyást szerezett a legnagyobb, durván 1600 fiókot számláló takarékszövetkezeti szövetségben, a napokban pedig a kormány döntött a takarékszövetkezeti rendszer 100 milliárdos megtámogatásáról is.

Kapcsolódó

A sor két viszonylag új, 100 százalékban magyar tulajdonban lévő kisbank feltőkésítésével folytatódik. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete rábólintott arra, hogy az állam kisebbségi, 49 százalékos tulajdont szerezzen a Széchenyi Kereskedelmi Bankban és a Gránit Bankban.

Az előbbi az Államadósság Kezelő Központ vezére, Töröcskei István érdekeltségébe tartozik, utóbbi Demján Sándorhoz kötődik. A portál értesüléseit a Gránit Bank alelnök-vezérigazgatója, Hegedüs Éva, és a Széchényi Kereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatója, Szakács Tibor is megerősítették.

Gránit Bank: cél a növekedés és a tőzsdei bevezetés

A Nemzetgazdasági Minisztérium tőkeemeléssel kisebbségi, 49 százalékos tulajdonrészt szerzett - közölte a pénzintézet. Demján Sándor üzletember 2010 májusában vásárolta meg a bankot és már akkor egyértelművé tette, hogy többségi részesedésének megtartása mellett nyitott a további kisebbségi részesedést biztosító tőkebevonásra, amennyiben a bank az általa jóváhagyott stratégia mentén és az általa kiválasztott menedzsmenttel végzi a tevékenységét.

Másfél éves előkészítés után valósult meg az állami tőkeemelés, ennek keretében az NGM 2,58 milliárd forinttal szállt be a Gránit Bankba, újonnan kibocsátott részvények lejegyzésén keresztül. A jelenlegi állami tőkeemeléssel, amely a piaci befektetői elvnek megfelelően történt, és az állam elfogadta, hogy kisebbségi részvényes lesz, a korábbi tulajdonosok többségi, 51 százalékos tulajdonhányada megmarad, ezzel együtt a management jogok is az alapító tulajdonosnál maradnak, és a bank üzleti stratégiája sem változik. Hegedüs Éva, aki a kezdetektől fogva sikeresen vezette a bankot, továbbra is alelnök vezérigazgatóként irányítja a hitelintézetet. A felügyelő bizottság korábbi elnöke, Mécs Imre tölti be az igazgatóság elnöki posztját, helyét Nyúl Sándor veszi át az fb élén. Új tagként került be az igazgatóságba Hollai Imre és az állam delegáltjaként Horváth Gergely és Nagy Zoltán.

A pénzintézet az alapítása óta eltelt három év alatt kilencszeresére növelte mérlegfőösszegét, 2013 április végén meghaladta a 60 milliárd forintot. A középtávú cél további tőkeemeléssel a dinamikus növekedés megtartása, amelyet a tervek szerint 2015-2017 között tőzsdei bevezetés követ - közölte a bank.

Mit szól az EU?

Az EU szabályok szerint bármelyik uniós kormány két markánsan különböző esetben fektethet be a bankszektorba. Az utóbbi időben gyakoribb az olyan eset, amikor az uniós országok a válság miatt csőd közelben lévő bankokat támogatnak meg tőkével. Ezekben az esetekben az állam szerepvállalása csak ideiglenes lehet, a bankok a tőkepótlást előre meghatározott időn belül vissza kell fizessék - mondta névtelenséget kérő, banki felvásárlásokban járatos, de a konkrét ügyet nem ismerő forrás.

Annyi azonban biztos, hogy sem a Széchenyi, sem pedig a Gránit Bank nem ebbe a kategóriába tartozik. Ugyan veszteségesek, de a veszteségek hátterében nem a rossz hitelállományuk van. A veszteség az újonnan létrehozott, növekedési fázisban lévő bankoknál mondhatni természetes jelenség.

Az EU-szabályozásnak megfelel azonban az olyan állami befektetés is, ami piaci alapon történik. Kende Tamás nemzetközi jogász, az ELTE oktatója - aki az ügyletek egyes részleteit is ismeri - elmondta: "az uniós jog általános jelleggel egyáltalán nem zárja ki, hogy az állam éppúgy, mint bármely másik befektető, piaci alapon, tehát a remélt megtérülés fejében befektessen pénzintézetekbe".