Az új fejlesztéseknek köszönhetően tovább bővültek az E-kárbejelentő szolgáltatásai. Mostantól a címadatok prediktív bevitel segítségével adhatók meg, vagyis ha elkezdi valaki beírni a címet, az alkalmazás automatikusan kitölti a mezőt. Bővült a beküldhető képek száma, továbbá a baleset résztvevői grafikusan és szövegesen is kiválaszthatják a járművek sérült elemeit, és megadhatják a sérülések jellegét.

Pontosabban rögzíthetik a baleset körülményeit a bővített baleseti szituációs lista használatával. Ezek a fejlesztések tovább gyorsítják a károsultak és a biztosítók egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb együttműködését, valamint az akár kontaktmentes, biztonságos, digitális kárbejelentést is lehetővé teszik.

Kapcsolódó

Gyorsul a kárrendezés

A fejlesztések alapvető célja, hogy bővítsék a bejelenthető káresetek típusát és pontosabb adatokat kapjanak a biztosítók. Ezáltal a kárrendezés és a kifizetés ideje csökken. Az alkalmazás gyorsabb kitöltését segíti a biztosítók által ügyfeleiknek kiküldött, közel egymillió QR-kód is, melyek segítségével könnyen beolvashatóak a jármű biztosítási adatai.

A 2019. januári megjelenés óta az alkalmazás már eddig is több fejlesztésen, funkcióbővítésen ment keresztül. Már olyan helyzeteket is kezelni tud, amikor a baleset egyik résztvevője külföldi biztosítóval áll szerződéses viszonyban, vagy épp nem rendelkezik érvényes biztosítással. Értesíteni tudja a tulajdonost vagy üzembentartót a balesetről (pl. ha az autót más vezette), meg lehet adni a becsült kárértéket. Beépült egy casco-kárbejelentési funkció is.

Az eltelt hónapokban a covid-19 vírussal járó érintésmentes kapcsolattartás kényszere is elősegítette, hogy a balesetben résztvevők egyre nagyobb része a "kék-sárga" nyomtatvány helyett ezt a - minden biztosító által elfogadott és támogatott - új digitalizált kárbejelentési csatornát használja. A kárbejelentések számát összehasonlítva, idén a tavalyi év hasonló időszakához képest az első három hónapban10 százalékkal, a járványügyi korlátozások bevezetését követően 20 százalékkal, augusztus hónapban 30 százalékkal növekedett az E-kárbejelentő használata. Az alkalmazást a megjelenése óta több, mint 300 ezren töltötték le, idén pedig már közel 5000 (indulása óta tizenkétezer) kárbejelentés érkezett az E-kárbejelentőn keresztül a biztosító társaságokhoz.

Válságálló a szektor

Megjelent egyúttal a Magyar Biztosítók Évkönyvének friss száma is, amiből  kiderül, hogy tavaly rekord évet zártak a hazai biztosítók. A napokban jelent meg az MNB második negyedéves statisztikai sora, ami igazolja, hogy a biztosítók megint csak válságállónak bizonyultak, csakúgy mint a 2008-as válságot követően. A rendszeres díjú biztosításoknál nem történt tömeges felmondás az ügyfelek részéről, és az új értékesítések is jól alakultak, köszönhetően annak, hogy a biztosítók sikeresen átálltak az online, illetve hibrid értékesítésre - mondta Pandurics Anett.

Az utasbiztosítási piac nem meglepő módon összeomlott, ami a hagyományosnak erősnek számító harmadik negyedévben is várhatóan így lesz. Az egészség- és betegségbiztosításoknál tapasztalható második negyedéves visszaesés nagyrészt az utasbiztosítás visszaesésével magyarázható. Ebből komolyabb következtetést azonban nem érdemes levonni, hiszen néhány hónap meglehetősen rövid időszak biztosítási szempontból.

Sok a viharkár

Az idei év viharos év volt, ami a kárkifizetéseken is látszik. A második negyedéves kötelező kárstatisztikák Pandurics Anett szerint kicsit megtévesztőek. Az első hullámnál a kárgyakoriság ugyan lecsökkent, azonban az elmúlt hónapokban jelentős romlás következett be. Ennek hatása csak késéssel fog megjelenni a kárstatisztikákban.

A korábbi rekord számok egy időre biztosan eltűnnek, jó esetben stagnálással zárhatják az idei évet a biztosítók. Ami a járvány termékekre gyakorolt hatását illeti, az elsősoban a kiegészítő biztosításokban és fedezetmódosításokban érhető tetten. Egyes utasbiztosítóknál megjelent már a karanténbiztosítás is, a változó helyzetre tehát meglehetősen dinamikusan reagáltak a biztosítók.

Biztonság Hete: online

A Biztonság Hetét az idén a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva az online térben rendezik meg szeptember 14-19. között. Az esemény a rendőrség számára is nagyon fontos, hiszen egyszerűbb a baleseteket megelőzni, mint a következményeivel foglalkozni - mondta Oberling József rendőrezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője.

Magyarországon évente körülbelül 600 ember hal meg közlekedési balesetben és több ezren sérülnek meg. A közlekedés okozta nemzetgazdasági károk évente 600 milliárd forintra rúgnak, amibe a meghalt és megsérült emberek által el nem végzett munka is beletartozik. Ebből is látszik, hogy érdemes közlkedésbiztonságra költeni.

Hazánkban az elmúlt tíz évben soha nem volt olyan jó a közlekedésbiztonság helyzet, mint az idén, amit a karantén okozta forgalomcsökkenés is magyaráz, ugyanakkor július-augusztus hónapokban is folytatódott a tendencia. Augusztus hónap végéig 262 halálos baleset történt, ami a tavalyi év azonos időszakában még 358 volt.

A Biztonság Hetének központi témája az ittas vezetés, illetve ennek elkerülése - mondta Farkas Ramón, a Mabisz ágazatvezetője.