Az autó tulajdonosa saját hibáján kívüli okból szenvedett balesetet magyarán a másik autós volt a vétkes. Annak a biztosítója azonban nem fizetett, mivel úgy vélte, hogy "a jármű sérülése nem támasztja alá a résztvevők által leírt baleseti körülményeket, továbbá a balesetben részes másik jármű vezetőjének felelősséget elismerő nyilatkozata önmagában nem elégséges a felelősség megítéléséhez.
A kárfelvétel, a szemle és a törésképek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a járművek sérülései nem keletkezhettek a kárbejelentés szerinti ütközés során, a kár műszakilag nem azonosítható". Így lett per a kötelező felelősségbiztosító makacsságából - áll az interneten elérhető Bírósági Határozatok Gyűjteményének egyik jogesetében.
Kapcsolódó
Baj volt az autó értékével is. Azt a vevő egy használt kocsikat forgalmazó cég közvetítésével vette, egy másik magánszemély hozta be azt külföldről az országba. A vámértéke 4 ezer euró volt, amely akkor mintegy egymillió forintnak felelt meg. Az adásvételi szerződésben ennél több, 1,6 millió forint szerepelt, míg a szakértő a kár bekövetkeztekori értéket 6 millió forintban határozta meg. Miután az autót nem lehetett gazdaságosan megjavítani, az totálkárosnak minősült 2,3 millió forintos maradvány (roncs) értékkel.
Az első fokú bíróság úgy döntött, hogy a biztosító fizessen meg a vétlen károsultnak 4,3 millió forintot. Ez az összeg úgy jött ki, hogy az újabb szakértő a kocsi baleset előtti értékét 6 millió forintra, míg a roncsértéket 1,7 millió forintra tette. Tehát a roncs a tulajdonost illette, tegyen vele, amit akar.
A bíróság elfogadta azt az érvet, hogy a sérülést a másik kocsi okozta, bár a szakértői vélemények eléggé szórtak. Az ítélet ellen a biztosító fellebbezett, de a másodfokú bíróság helyben hagyta az ítéletet. A biztosító ebbe sem nyugodott bele, felülvizsgálatot kért a Kúriától, de ott is elvesztette a pert. A végső megállapítás: a biztosító ügyfele okozta a kárt, tehát a biztosítónak fizetnie kell.