Durván elszálltak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjai az elmúlt hetekben. A Netrisk internetes alkuszcég kgfb-indexe szerint a múlt héten átlagosan 73,5 ezer forint fölötti díjon kötöttek meg egy-egy szerződést. Egy évvel korábban még 49,5 ezer forint körül volt az átlagos éves díj, ami azt jelenti, hogy 12 hónap alatt csaknem 50 százalékos volt az áremelkedés. Március utolsó végéig 60 ezer forint körül volt az átlagdíj, sőt március utolsó hetében még az 58 ezer forintot sem érte el, áprilistól azonban kilőttek a tarifák.

Nem fizetnek az ügyfelek

Kapcsolódó

Az elmúlt hetekben megnőtt a díjnemfizetés miatt megszűnt kgfb-szerződések pótdíjazott újrakötéseinek száma. A kgfb-törvény szerint a biztosító 60 napnyi díjnemfizetés után automatikusan megszünteti az ügyfél szerződését, és az ügyfélnek ilyenkor ugyanahhoz a biztosítóhoz kell újrakötnie. Ilyen esetekben előfordul, hogy jelentősebb pótdíjat is fizetni kell. Kiszűrve a díjnemfizetés miatt újraszerződők állományát, az elmúlt 30 nap során nem emelkedés, hanem 2 százalékos csökkenés tapasztalható a Netrisknél megkötött személygépjárművel kgfb-szerződéseinek átlagdíjában - közölte az alkuszcég.

Hogy miért nem fizetnek az ügyfelek kötelező biztosítást, annak többféle magyarázata is lehet. Elképzelhető, hogy azért, mert bezártak a használtautó-kereskedések, az ügyfelek pedig egyszerűen elfelejtettek ügyet intézni. Az autókereskedőknél nagyon aktív szereplőnek számító CLB Biztosítási Alkusznál mindenesetre nem tapasztaltak ilyen mértékű áremelkedést. Náluk inkább csak amiatt nőtt az átlagdíj, hogy a használt autók kereskedelme megszűnt, és külföldről is kevesebb kis értékű autót hoztak be. "Eladás főleg azokból az új autókból volt, amelyeket még a járvány előtt rendeltek meg, ezeket adták át, a jellemzően nagyobb értékű új autók biztosításai pedig drágábbak" - magyarázta Németh Péter az alkuszcég értékesítési igazgatója. Németh szerint az áremelkedés elkerülhetetlen, néhány éven belül 100 ezer forint lesz az átlagdíj, a gyenge forint is jócskán megnöveli a tarifákat.

Vegyes a kép a biztosítóknál

A biztosítók egy része azt állítja, semmiféle díjemelést nem hajtott végre, és nem is érti, mitől lőttek ki az átlagdíjak a legnagyobb internetes alkuszcégnél. Az Aegonnál nem látják alátámasztottnak ezt az állítást, a biztosító semmiféle pótdíjat nem alkalmaz az olyan ügyfeleknél, akiknek a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg. Ezek a kliensek a korábbi tarifájukkal köthetnek vissza a biztosítóhoz, áremelés sem volt az Aegonnál. Hasonló a helyzet a Groupamánál. "Nem tapasztaljuk, hogy a korábbinál nagyobb arányban szűnnének meg szerződések díjnemfizetés miatt, és a tarifánk szerint nincs is pótdíj ilyen esetekre" - nyilatkozták a Napi.hu-nak.

Az Uniqánál évek óta nő a díjnemfizetéssel megszűnő szerződések száma, az éves növekedés ezen a téren 9-10 százalék körül van. Pótdíjat azonban ők sem számítanak fel ilyenkor. "Jellemzően az új biztosítási év kezdetét követő 60 nap után szűnnek meg a szerződések, ami azt vélelmezi, hogy az ügyfelek az évfordulót megelőzően megküldött, következő évre vonatkozó díjtájékoztatót nem körültekintően kezelik, és az első számla kézhez vételekor szembesülnek csak az új biztosítási díjjal - mondják a pénzintézetnél. Általában a lakossági ügyfelek azok, akik elmulasztják időben befizetni a díjat.

Aggodalomra okot adó növekedés a díjnemfizetésben a K&H Biztosítónál sincs még. Pótdíjat ők sem kérnek az így visszakötőktől, a díjfizetés-gyakorisági kedvezményt viszont bukják az ilyen kliensek. A Generalinál a járvány kitörése óta kis mértékben nőtt a díjnemfizetéses törlések száma. "A döntés háttere többtényezős lehet. Előfordulhat, hogy mivel sokan nem használták az autójukat, figyelmetlenségből, "majd befizetem" hozzáállás következtében maradt el a díj fizetése. Ugyanakkor az a nézet is előfordulhatott, hogy "nem használom, miért fizessek" - magyarázzák a biztosító szakértői.

Van legális megoldás

Sokan vélekedtek úgy, hogy ha kijárási korlátozás van, és nem használják a gépjárművüket, akkor minek fizessék a kötelező biztosítást. Van legális megoldás is erre - mondták a Generali szakértői. A gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonása esetén a kgfb-törvény értelmében mind a fedezet, mind a díjfizetési kötelezettség szünetel, ami az ilyen esetekre a jogszerű megoldást jelenti. Az ilyen esetek száma szintén megnőtt a pandémia időszakában. A Generali ügyfelei közül a flották nagyon tudatosan, rögtön az első naptól alkalmazták ezt a lehetőséget, majd gyorsan követték őket a magánszemélyek is.

Aki egyszerűen csak nem fizetett, annak drága mulatság lesz a szerződés felbontása, és újrakötése még akkor is, ha a biztosítónál a díj nem változott meg. A fedezetlen napokra ugyanis fedezetlenségi díjat kell fizetni, ami lényegesen magasabb az átlagos kgfb-díjaknál. Egy közepes teljesítményű, 71-100 kilowattos autónál ennek a mértéke naponta 800 forint, vagyis már 60 napra is 48 ezer forint, de minél tovább húzza a biztosítás újrakötését az autós, annál több.

A károkozás sokba kerülhet

A kgfb a vétlen közlekedőket védi, kártalanítja, a jogszabályok ezért úgy vannak kitalálva, hogy aki nem fizeti be, azt keményen megbüntessék. A fedezetlenségi díj is ezért olyan magas, hogy felérjen egy komolyabb büntetéssel, ezzel azonban a nem fizető autósok kálváriája még nem biztos, hogy véget ér. A fedezetlenségi díj a Mabisz kártalanítási számlára kerül, ebből a forrásból rendezik azoknak a kárát, akik egy biztosítással nem rendelkező autós okozta balesetben sérültek meg, vagy tört össze az autójuk.

A károsult tehát megkapja a kártérítést, a károkozó viszont aggódhat, mivel a kgfb-törvény értelmében a Mabisz regresszálja a kárt, vagyis utólag megtérítteti a károkozó autóssal. Emellett aki érvényes kötelező biztosítás nélkül tartja fenn a járművét, szabálysértést követ el, és az erre vonatkozó bírságot a gépjármű vezetője köteles kifizetni. Ezen felül a rendőrség a gépjárművet akár ki is vonhatja a forgalomból addig, amíg az üzembentartó nem tudja igazolni az érvényes biztosítási szerződés fennállását.