A kormány március 14-én egyeztetett a szakmai szervezetekkel az élelmiszerláncokat érintő és kifejezetten a multikkal szemben drasztikus lépéseket ígérő új tervezetről, amelyet az érdekképviseleteknek március 21-ig kell véleményeznie. A nagy láncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) már hamarabb kiadta saját állásfoglalását, melyben élesen bírálták a kabinet tervezetét.

Lesújtóan nyilatkozott egy másik résztvevő, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) nevében Dávid Ferenc főtitkár, aki szerint a javaslat nem pusztán a multiknak fáj - igazi kárvallottjai a kicsi, magyar tulajdonú üzletek lehetnek. Ezzel együtt lemondásra szólította fel Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert és a vasárnapi zárva tartás hátsó ajtón történő visszatéréséről beszélt - a KDNP bosszújaként értékelve egyes határozatokat.

Kapcsolódó

A Napi.hu most megkereste a "másik oldalt" - a magyar tulajdonú üzletláncok két nagy szakmai képviseletét, hogy miként értékelik a csomagot. A kormány a tervezetében utalt arra, hogy "egészségesebb szerkezetűvé" kívánja tenni a hazai kereskedelmi szektor, a multikkal szemben inkább a magyaroknak kedvezne. De hogyan?

Ők sem azt akarják, amit Semjénék

Ez nem az az időszak, amikor indokolt lenne a vasárnapi pótlékot a duplájára emelni - értékelt lapunknak Zs. Szőke Zoltán, a Coop áruházláncot képviselő ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke, aki szerint a minimálbér és a garantált bérminimum idei, illetve jövő évi két számjegyű emelése már önmagában óriási teher. A Coopok esetében különösen nagy gondot nem jelentene, ha nem nyitnának ki vasárnap - a kis üzleteknél, főleg vidéken, nincs arányban a vasárnapi forgalom azzal a pluszköltséggel, amely a nyitva tartással együtt jár. Ám ameddig a külföldi láncok megengedhetik maguknak, hogy vasárnap is nyitva legyenek, nekik is nyitva kell maradniuk, hogy vevőiket a nagyok ne csábítsák át magukhoz - árulta el Szőke.

Az ÁFEOSZ módosítást szeretne: eszerint vasárnap déli tizenkét óráig maradna a mostani 50 százalékos pótlék és aki utána is nyitva akar tartani, annak lehetne kötelező a 100 százalékos illetmény - ezt szerinte még a szakszervezetek is elfogadhatónak tartanák.

A javaslat egy másik pontja szerint úgy kell kiadni a szabadnapokat, hogy minden dolgozó esetében egy hónapon belül egybe essen két szombattal és vasárnappal. Ezt egy másik követelmény, a forgalomarányos létszámnövelési elvárások mellett megvalósítani szinte lehetetlen. Ez afelé hat, hogy rákényszerítsék a kereskedelmi egységeket a vasárnapi zárva tartásra - jelentette ki lapunknak az elnök.

Elhalásznák a dolgozókat a multik

A kötelező létszámbővítés kapcsán elmondta: ez a magyar tulajdonú kereskedelmi vállalkozásokat közvetlenül nem érinti. A tervezet évi 36 millió forintban határozza meg az egy főre jutó bolti árbevételt, amelyet meghaladóan új emberek felvételére, máskülönben pedig büntetésre köteleznék a láncokat.

Még a havi 3 millió forintot is csak a vezető leányvállalataink legnagyobb üzleteiben éri el, vagy közelíti meg az egy főre jutó árbevétel, míg az átlag 1,5-2 millió forint körüli - hívta fel a figyelmet Szőke. (Míg a multik többsége 100-150 üzletet működtet, addig a Coop-csoporthoz 3 ezer egység tartozik országszerte). Mondhatnánk tehát: de jó, minket ez nem érint, a konkurenciát viszont tönkreteszi majd - ám korántsem így állunk hozzá. Inkább attól tartunk, ha a multik azt a megoldást választják, hogy új embereket vesznek föl, egyebek közt pont a Cooptól fogják elcsábítani őket. El kell ismerni, magasabb bérszínvonallal dolgoznak - magyarázta, hozzátéve: a teljes csoportnál már így is az árrés mintegy 75-80 százalékát a bér- és járulékköltségre költik el.

Szerinte a fogyasztóvédelmi ellenőrzéssel kapcsolatos díj bevezetése ugyancsak indokolatlan - pláne, ha a hatóság még büntet is - amellett, hogy szintén elég nagy teher már az élelmiszerlánc-felügyeleti díj.

Nem sok ceruza kopott el

Az új reklámszabályokkal az a Coop fő kifogása, hogy hiába költ valamivel kevesebbet hirdetésre országosan, mint a most meghatározott 0,5 százalékos forgalomarányos limit, a szabályozás úgy fogalmaz, hogy a kereskedő, nem pedig a kereskedelmi vállalkozás az értékhatár alanya. A három nagy magyar kereskedelmi vállalkozás azonban franchise rendszerben működik, a hozzájuk tartozó cégek száma több mint 700 - a kormánynál pedig nem gondoltak arra, hogy a reklámszabályt nem cégenként, hanem egységesen, az egész hálózat összesített árbevétele alapján kellene meghatározni.

A parkolókra vonatkozó környezethasználati díj kapcsán az elnök úgy fogalmazott: a Coopot ez "nem különösebben" sújtaná. Ám nem tartja kedvezőnek, hogy e téren kormányzati körökben is bizonytalanság van: senki nem mérte fel, hogy a tervezet összesen hány parkolóhelyet érint és várhatóan mekkora díjat jelentene - miközben pontos számításokat végezni számos boltnál, a gyakorlatban nem is lehetne.

Nem ismerjük a kormányzat szándékait, ez a javaslat minket is váratlanul ért - bár valószínűleg régóta érlelődött. Annyi bizonyos: finomítani, pontosítani kell rajta a későbbiekben

- foglalt állást Zs. Szőke Zoltán.

"Nem szeretne senki szöges lécbe rúgni"

Az új tervezet kapcsán számos kritikus reakció érkezett a szövetség tagvállalataitól, nyilvános állásfoglalást azonban csak március 21-én adunk ki - mondta lapunknak Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Ám szerinte még előterjesztésnek is kevés az a kormányzati anyag - egy kétoldalas kivonat -, amelyet az érdekképviseletek megkaptak a szakmai egyeztetésen. Ebben nem is volt benne minden javaslat, amelyekről például az ügyet kirobbantó Index-cikkben lehetett értesülni. Sőt, a házhoz szállítás megadóztatásának újabb ötlete sem szerepelt benne - így nagyon nehéz helyzetben vannak a szövetségnél.

A tervezet egyes pontjai ugyanúgy fájnak a magyar kereskedőknek, mint a multinacionális láncoknak. Olyan szabályozókat pedig, amelyek a kereskedők között differenciálna, Brüsszel úgysem hagyna érvényesülni - kommentált röviden a főtitkár.