Idén január és augusztus között némileg csökkent a túlórák száma a boltokban, áruházakban. Év közben általában hullámzik a túlóraszám, időszakonként ugyan túl is lépte 2017-ben a korábbi szintet, de összességében mérséklődött a rendes munkaidőn túli foglalkoztatás. A munkaügyi szabályok szerint egyébként évente 250 túlóra engedélyezett, kollektív szerződés esetében lehet ez 300 óra - olvasható a kereskedelmi szakblogon.
Ára is van a túlórának: 50 százalékos bérpótlék. De helyette szabadidőt, vagy pihenőnapot is lehet kiadni. Ha heti pihenőnapra, vagy munkaszüneti napra esik a túlóra (utóbbi napokon egyébként a boltok többsége nem nyithat ki), akkor már 100 százalék a pótlék. De ha ebben az esetben kap szabadidőt, vagy pihenőnapot a túlóráztatott dolgozó, 50 százalék pótlék akkor is jár neki.
Feltehetően a munkaerőhiány miatt nem szabadidő, vagy pihenőnap csúszik a boltos alkalmazottak ölébe, sokkal inkább a túlórapótlék. De hát ez az előbbiek miatt nem olcsó mulatság.
Az idei első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához képest ugyan kevesebb volt a boltokban a túlóráztatás (3 millió óra), de még mindig több valamivel, mint 2015-ben (2,9 millió óra), miközben 2016-ban augusztusig csúcsot döntött a túlóráztatás (3,5 millió óra).
Az elmúlt években - 2013-2016 között - közel másfélszeresére nőtt a túlórák száma a bolti kiskereskedelemben, nyilván ezzel is pótolni próbálták a hiányzó munkaerőt. A létszám alig változott, növekedése éves átlagban 2-3 százalékos volt, de hát ennél több ember kellett volna. A bérköltségek viszont negyedével nőttek, 2013-hoz képest, ami szépen vitte a pénzt. A 2017-ben várható éves bérköltség 108 milliárd forinttal lehet több a négy évvel korábbinál:
És még hátra van a fekete péntekekkel tűzdelt november, majd a karácsonyi roham. A diák munkaerő, vagy éppen a nyugdíjasok foglalkoztatása is enyhíthet valamennyit a munkaerő gondokon, de túlóra nélkül nem úszható meg a boltozás.