Foglalkozni kell a Hszincsiangban, Belső-Mongóliában, Tibetben és Hong Kongban tapasztalható emberi jogi sérelmekkel, további források kellenek a Kínából származó dezinformáció ellen, Kínának meg kellene engednie, hogy független vizsgálat tárja fel a koronavírus eredetét és elterjedését, valamint az 5G és 6G hálózatok esetében ki kellene zárni a biztonsági előírásoknak nem megfelelő vállalatokat - többek között ezek a legfőbb megállapításai az Európai Parlamentben csütörtökön 570 szavazattal, 61 ellenszavazat és 40 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásnak, amely a kínai kapcsolatokra vonatkozó új uniós stratégiát vár el az EU-tól.
Az EP hat fő irányt jelölt ki ebben: együttműködést a globális problémák terén, szerepvállalást a nemzetközi normák és az emberi jogok terén, az uniós kockázatok és sebezhetőségek beazonosítását, partnerségek kiépítését a hasonló gondolkodású országokkal, az uniós stratégiai autonómia előmozdítását, és az alapvető európai érdekek és értékek védelmét. Tehát amellett, hogy a képviselők szerint is együttműködés szükséges az emberi jogok, az éghajlatváltozás, a nukleáris leszerelés, az egészségügyi válságok és a multilaterális intézmények reformja terén, közben nem szabad elnézőnek lenni Kínával szemben.
A Parlament szerint ugyan az Unió és Kína közötti kapcsolat stratégiai fontosságú, azonban az EU–Kína átfogó beruházási megállapodás ratifikációs folyamata addig nem indulhat el, amíg Kína fel nem számolja a parlamenti képviselők és az uniós intézmények elleni szankcióit. Mint ismert, a hszincsiangi ujgur kisebbség elleni uniós szankciók miatt Peking egy sor képviselő és uniós tisztviselő ellen léptetett életbe válaszintézkedéseket, köztük beutazási tilalommal sújtották az érintetteket. Magyarország egyébként elzárkózott az EU-s szankciók implementálásától.
Ez a téma az állásfoglalásban is hangsúlyos lett: a képviselők ebben jelezték, hogy elítélik az emberi jogok rendszerszintű megsértését Kínában, de ebben rendszeres párbeszédet kezdeményeznek az EU és Kína között. A párbeszédnek a Hszincsiangban, Belső-Mongóliában, Tibetben és Hong Kongban történő emberijog-sértésekre is ki kell terjednie. Az EP emellett határozottan elítéli, hogy a kínai kormány politikai nyomást gyakorol azokra a nemzetközi vállalatokra, amelyek a kényszermunka-táborok miatt megszüntetik ellátási láncuk Hszincsianghoz kapcsolódó részeit. A képviselők kérik, hogy az Unió támogassa ezeket a vállalatokat, és gondoskodjon arról, hogy az uniós jogszabályok konkrétan tiltsák be a hszincsiangi elnyomásban részt vevő cégek európai működését.
A képviselők ismét felszólítják az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket a Tajvannal kötendő uniós beruházási megállapodás létrejötte érdekében.
Az állásfoglalásba az is bekerült, hogy a képviselők szerint hasonló gondolkozású partnerekkel közösen kell kidolgozni a következő generációs technológiák globális szabványait (5G és 6G). A biztonsági előírásoknak nem megfelelő vállalatokat ki kell zárni az 5G és a 6G hálózat fejlesztéséből álláspontjuk alapján. Az állásfoglalás végül felhatalmazást - és az azzal járó forrást - kér az EU Külügyi Szolgálata számára ahhoz, hogy egy, a távol-keleti régióval foglalkozó stratégiai kommunikációs munkacsoportban kezelni tudja a Kínából származó dezinformációt.
„Nem viselkedhetünk naivan Kínával szemben. Ugyan Kína fontos kereskedelmi partnerünk, de berendezkedését tekintve az életmódunkat és a liberális világrendet megkérdőjelező rivális is. Az általa kínált gazdasági előnyök nem vakíthatnak el annyira, hogy szemet hunyjunk a Kínai Kommunista Párt nagyra törő politikai céljai, egyre határozottabban képviselt külpolitikája, és a hszincsiangi és hongkongi elnyomás felett. Úgy tudjuk megvédeni értékeinket és érdekeinket, ha a kereskedelem, a digitális ipar, a védelem és más hasonló területeken kialakítjuk Európa stratégiai függetlenségét " - mondta Hilde Vautmans (Renew, Belgium) képviselő a szavazás után.
Tájékoztatás