A Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén sem mennyiségi, sem minőségi problémák nem veszélyeztetik a biztonságos ivóvíz-ellátást - közölték érdeklődésünkre a budapesti vízszolgáltatónál. A vízműnél hangsúlyozták ugyanakkor, a talajvíz szintjének csökkenése tendencia ma már Magyarországon is, így "szeretnénk eloszlatni azt a tévhitet, hogy a Fővárosi Vízművek a felhasználásra kerülő vízmennyiség sokszorosával rendelkezik" - fogalmaztak.

Még nem kisvíz

A főváros ivóvízellátását a Duna mentén található, parti szűrésű kutak adják. Jelenleg az úgynevezett "kisvízről" - ami azt jelenti, mikor a folyó szintje 1,2 méter alá süllyed - a Duna esetében még nem beszélhetünk. A folyam vízgyűjtője idén elég nagynak bizonyult (egész nyáron 2-3 méter között volt a vízszint a budapesti Vigadó téri mércénél), így az eddigi szárazabb időszakban sem kellett ezzel számolnunk, a következő napoktól pedig az előrejelzések szerint csapadék és vízszint-növekedés várható. Budapesten vasárnapról hétfőre 12 centiméterrel 206 centiméterig ereszkedett a Duna vízszintje az Országos Vízjelző Szolgálat (Hydroinfo) honlapjának adatai szerint. Ez még jóval meghaladja a valaha mért legalacsonyabb (51 centiméter, 1947) értéket, de az idei, augusztus végi 132 centiméteres negatív rekordot is.

Abban az esetben, ha tartósan alacsony Duna-vízállással kellene számolni, életbe léptetik a Fővárosi Vízművek kisvízi üzemeltetési szabályzatában meghatározott intézkedéseket: előkészítik a tartalékban lévő létesítmények beüzemelését. Ha az alacsony vízszint miatt felmerül a vízminőségi problémák kockázata, akkor azt - az illetékes Népegészségügyi Intézet jóváhagyásával - magasabb klórszinttel és fokozott UV fertőtlenítéssel, illetve víztisztítómű-kapacitásokkal tudják kezelni. Ilyen esetekben fokozottan ellenőrzik a vízkezelő és vízfertőtlenítő berendezéseket is.

Szeptemberben megközelítette a százéves mélypontot a Tisza vízszintje Szolnoknál, szeptember 21-23-án mínusz 278 centiméter volt a folyó vízállása, ami mindössze egyetlen centiméterrel haladja meg a 2003 augusztusában regisztrált, rekord alacsony, mínusz 279 centiméteres értéket. Az extrém alacsony vízállás egyelőre nem okoz gondot a folyó menti városok ellátásában, noha a körülmények nem kedvezőek. A települések egy része, így például Szolnok a Tisza mellé telepített parti szűrésű kutakkal vételezi az ivóvizet, vagyis közvetlenül érinti a vízszint változása. Ha nem is szokványos üzemeltetési körülmények között, de működnek a szivattyúk, a város két vízkivételező műve - tudtuk meg a szolnoki Víz- Csatornaművek Koncessziós Zrt-től.

Alternatív lehetőségek

A város napi vízfogyasztása 18 ezer köbméter körül alakul jelenleg, ami jócskán elmarad a 2003-ban még 35-40 ezer köbméteres fogyasztástól. A Tisza vízhozama közel 65 köbméter másodpercenként, ebből az igények biztonságosan kielégíthetőek a városban és térségében. Az ivóvízellátás akkor is biztosítható lesz, amennyiben a helyzet nem javul. A vízművek több alternatív vételezési lehetőséggel is rendelkeznek, az úszós vízkivételi mű mellett ártéri kutak, illetve az Alcsi Holt-Tisza is termelésbe fogható, ha a helyzet úgy kívánja.

Jelenleg nem kalkulálható, az elmaradó csapadék miatti alacsony Tisza-vízszint hogyan befolyásolja majd a rétegvízből vételező folyómenti települések ellátását. Az ivóvizet 100 és 200 méter közötti mélységben húzódó rétegekből kitermelő Nyírségvíznél egyelőre nem tapasztalták a vízszint süllyedését. Bár a rétegvízszint rendszerszinten összefügg a folyó vízhozamával, a hatás csak hosszabb, évtizedes távlatban jelentkezhet. Az elmúlt körülbelül három évtizedben nem volt tapasztalható jelentős vízszintcsökkenés Sulyok Béla, a Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Zrt. vízellátási ágazatvezetője szerint, noha a tendencia nem nevezhető jónak. A felszíni forrásból, talajvízkutakból dolgozókat közvetlenebbül érinthetik a szélsőséges időjárás következményei.

A Vidékfejlesztési Minisztériumnál nem tudnak ivóvíz-ellátási problémákról, hosszabb távon azonban a tárca szerint várható, hogy a vízhiány Magyarország egyes területein vízkészlet-gazdálkodási intézkedések megtételét teszi szükségessé. Ez az állapot előreláthatóan a közüzemi ivóvízellátást nem befolyásolná, azonban szükség esetén az egyéb célú vízkivételek korlátozása megtörténhet a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15.§ (5) bekezdése szerint. Amennyiben a közüzemi vízellátás természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízfogyasztás korlátozható, ennek módját jogszabály határozza meg. Ennek megfelelően a korlátozást szükség esetén az illetékes polgármester rendeli el.