Az természetes, hogy a munkavállalók szabadságra mennek, de mi a helyzet a cégekkel? A K&H kkv bizalmi index kutatás szerint az időszakos leállás jelenleg nem annyira elterjedt a hazai cégek körében, hiszen mindössze minden tizedik vállalkozás nyilatkozott arról, hogy több évre visszamenőleg rendszeresen beiktat szünetet a cég működésébe.
Ezzel szemben a túlnyomó többségnél (82 százalék) még nem volt erre példa, sőt, a jövőbeni tervek között sem szerepel, hogy valamilyen ok - például karbantartás vagy egységes szabadságolás - miatt bizonyos időre leállna a cég.
A kutatás szerint azon vállalkozások, amelyeknél volt már leállás, leginkább az jellemző, hogy olyankor az egész cég bezár (67 százalék). A leállások hossza jellemzően maximum egy hét (43 százalék), de a vállalkozások egy része (14 százalék) egy teljes hónapos szünetet is beiktat. Elsősorban júliusban és augusztusban "nyaralnak" a cégek, illetve a téli ünnepek idején, azaz decemberben találkozhatunk még időszakos leállással.
Az időszakos leállás nagymértékben összefügghet a cég dolgozóinak szabadságával, ugyanis a munkatársak túlnyomó része nyáron, azon belül is a főszezonban, azaz júliusban és augusztusban megy hosszabb időre nyaralni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a cégek túlnyomó többsége (89 százalék) leállás nélkül igyekszik megoldani a nyári szabadságolásokat, mert feltehetően nem engedhetik meg maguknak az üzletfolytonosság megszakítását.
A szabadságolást tekintve a június és a december még a legkedveltebb hónapok , míg a legkevésbé felkapott hónapok a március, április és a november. Ez utóbbi hátterében feltehetően az áll, hogy ezekben a hónapokban mindig meg van az esély egy-egy hosszú hétvégére a nemzeti vagy szezonális ünnepeknek köszönhetően, amelyek kellemes felüdülést jelentenek a dolgos hétköznapokban.