A nemzetközi kutatások szerint a kkv-kban szinte nem is létezik hr-tevékenység, ám most a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) és a BGE Budapest LAB közös kutatása arra próbált választ adni, hogy pontosan milyen ilyen feladatokat látnak el.

Egy biztos: az újra kiderült, hogy nagyon sokat számít az, milyen ember a cég vezetője. Milyen motiváló, milyen képzettséggel, vagy egyáltalán milyen személyiséggel rendelkezik - mondta Csillag Sára, a kutatási modul vezetője. Ez már csak azért is fontos, mert a kis cégeknél a hr-hez kapcsolódó tevékenységet általában az alapító végző.

Kapcsolódó

A kutatás során sok cégvezető úgy nyilatkozott, hogy a hr-tevékenységet jellemzően ösztönösen végzi. "Ezáltal vannak kifejezetten jó gyakorlatok, ám sok a hiányosság is. Nagy fegyvertény lenne, ha tudatosan végiggondolnák a hr-gyakorlatokat" - kommentálta az adatokat Csillag Sára, aki elmondta azt is, hogy a kkv-k 60 százalékánál nincs tudatos karriertervezés, 40 százalékánál nincs teljesítményértékelés, 25 százaléknál nincs semmilyen képzés - még a vezetőknek sem. A tudásintenzív cégeknél ez nem ennyire rossz, ahogy például Budapesten is kevésbé jellemző az ilyen probléma. Ez részben annak is köszönhető, hogy főként a magyar fővárosban találhatóak a tudásintenzív cégek.

Inkább lelkes fiatal, mintsem diplomás

Az országban elmúlt években végigszáguldó folyamat nem kerülte el a kkv-ket sem. A cégvezetők fő célja, hogy motivált, elkötelezett legyen a hozzájuk kerülő munkaerő, "minden mást mi hozzá tudunk adni" - mondják.

A cégeknek rossz véleménye van a szakképzési rendszerről, elsősorban mennyiségi problémáról van szó, de a minőség is sokszor előkerül, mint probléma. A felsőfokú végzettségnél is hiányoznak a kompetenciák - vélik a cégvezetők, így inkább egy lelkes fiatalt akarnak magukhoz csábítani, mondván ők majd kiképzik őket. Akár úgy is, ha neki több fizetést kell adni. Összességében tehát azt mutatja a kutatás, hogy leértékelődnek a szakmai kompetenciák és az úgynevezett szoft elemek, mint az elkötelezettség, hűség kerültek előtérbe az utóbbi időszakban.

Ennek megfelelően szinte mindenhol volt belső mentorálási rendszer. Ennek persze sok szintje van: egy húsipari cégnél például a karaj és tarja különbségével kezdenek, a technikailag magasabb szinten lévő cégeknél persze ez is magasabb szinten megy. Ugyanakkor azt kevesen veszik figyelembe, hogy nem mindenki alkalmas mentornak - emelte ki Csillag, aki hozzátette, hogy ezt a feladatot sokszor a cégvezetők vállalják magukra.

Megjelent az úgynevezett tudásvásárlás is: bár a legjobb szakembereket a kkv-k nem tudják megszerezni, sok helyen látni, hogy több területet próbálnak lefedni, például egy építőipari cég egy mérnököt, vagy speciális területekhez értő hegesztőt vesz fel, ezzel is növelni próbálja saját lehetőségeit.

Az nem meglepő, hogy a kkv-k az olcsó és kényelmes csatornákat keresik a munkaerő megtalálása során. Nyomtatott hirdetést szinte senki sem használ, inkább online keresnek. Összességében azonban leginkább a kapcsolati hálót használják, akár úgy, hogy a munkavállalókat kérik meg, hogy ajánljanak új dolgozókat. Érdekesség, hogy miközben a nagycégeknél pénzügyi jutalom jár egy ilyen ajánlásért, a kkv-knál inkább az érzelmekre hatnak: például egymás mellett ülhetnek majd a munkahelyen.

A kkv-k sokszor lokális megoldásokat hoznak létre, van, aki kifejezetten kisgyermekes nőket keres meg, képzési lehetőséget kínál nekik, ahogy a fogyatékkal élők számára is egyre több lehetőség adatik meg a kiscégeknél. És bizony sok olyan kkv is van, amely a nyugdíjasokban bízik. "Van, aki például egész nyáron elengedi a nyugdíjas kollégát, hogy unokázhasson. Ez is azt mutatja, hogy egyre nyitottabbak, rugalmasabbak a kiscégek" - emelte ki Csillag.

Olyan kkv-val is lehet találkozni, amely az egész szakmát próbálja képviselni. "Amíg 30 éve nem volt varrónőből hiány, addig ma nem találni. Ők végül az egész megyében megszervezték azt a szakképzési rendszer, ahonnan pótolják a munkaerőhiányt. Az sem zavarja őket, ha a vetélytársak is használják a hálózatot" - emelte ki Csillag.

A kkv-k egy részének a közmunkával is küzdeniük kell, hiszen sokan inkább oda mennek, akár kevesebb pénzért is. Ezt a réteget egyszerűen nem tudják megszólítani, pedig nagy szükség lenne az ő bevonásukra is a munkaerőpiacra. Viszont a munkaerőhiány fehéríti is a gazdaságot, hiszen az a cég, amely bejelentett állást kínál, egyfajta versenyelőnyt is szerez a feketén foglalkoztatókkal szemben. Ez is azt mutatja, hogy a kkv-k többsége is látja, hogy immár nem csak a fizetés az, amivel meg lehet tartani egy dolgozót - vélte Csillag, aki szerint a munkakörülmények szerepe is felértékelődik: pl. van olyan kiscég, amely szállítja a dolgozókat, de nem mindegy, milyen az iroda, a munkaruha, milyen gépekkel kell dolgozni. Ezzel párhuzamosan a közösség is felértékelődik, ezért is bátorítják sokan, hogy ismerősöket is ajánljanak be.