Klíma nélkül nem szabad új autót venni, mert még ha mi magunk nem is használjuk, a használtautó-piacon képtelenség lesz normális áron megválni tőle – hangzott a bölcsesség már 15-20 évvel ezelőtt is.

Mára a lakásoknak is elengedhetetlen kelléke lett a klíma – már ott persze, ahol nem alkalmaznak valamilyen központi megoldást.

Ahogy az minden épületgépészeti berendezésre igaz, a klímák is jelentős változásokon mentek keresztül, aminek eredményeképpen takarékosabbak, hatékonyabbak és környezetkímélőbbek lettek. Habár amikor klímát választunk, érdemes kiszámolni, hogy mennyivel nő majd a villanyszámlánk.

Fontos mutatók

Az energiafogyasztással kapcsolatban két fogalmat érdemes megismerni: ezek a SEER és a SCOP értékek. A SEER érték a szezonális energiahatékonysági tényező, amely a teljes évi hűtési szezonra vonatkozik. Az éves hűtési üzem éves energiahatékonyságát mutatja meg.
A SCOP érték pedig a szezonális teljesítmény együttható, amely a teljes évi fűtési szezonra vonatkozik. A fűtési üzem hatékonyságát mutatja meg. Összességében minél nagyobbak ezek az értékek, annál takarékosabb, azaz kevesebb villamos áramot használ fel éves szinten a légkondicionáló.A környezetre ható káros üvegház hatású hűtőközegek visszaszorítása miatt kormányrendelet szabályozza azok felhasználását. Itt egyrészt a GWP (global warming potential) értéket kell megjegyezni, amely azt mutatja meg, hogy mennyire járul hozzá egy vegyi anyag a globális felmelegedéshez. Minden anyag GWP-jét azonos mennyiségű szén-dioxidhoz viszonyítják, így utóbbi értéke mindig egy. Az R32-es jelölésű hűtőközeg a GWP-értéke 675, amely magasnak tűnik, de még így is sokkal alacsonyabb az R410a hűtőközeg 2088-as GWP értékénél. A másik érték, amit érdemes ismerni az az ODP-érték, vagyis az ózonlebontó potenciál. Ez megmutatja, hogy egy vegyület mekkora károsodást okoz az ózonrétegben. Az R32-es hűtőközeg ODP értéke 0.

Ártalomcsökkentés a gyakorlatban

Ahogy a klímák példája is jól mutatja, a technológiai fejlődés megtalálja a módját az ártalomcsökkentésnek. Ezt láthattuk az autózásban és a közlekedés más területein vagy akár a dohányzásnál, amelynek nem csak környezeti, de humán-egészségügyi kockázatai is bőven akadnak.

Ma már széles körben ismert, hogy a dohányzás számos betegség kialakulásáért felel. Azt viszont kevesen tudják, hogy nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért. A füstben keletkező közel hétezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, azaz az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

Ahogy a fordulatszám-szabályozós inverteres klímák kevésbé károsak a hagyományos berendezéseknél, akárcsak az elektromos autók a belsőégésűeknél, úgy a füstmentes technológiák is kevésbé károsak lehetnek a hagyományos, égéssel és füsttel járó dohánytermékekhez képest.

Utóbbi párhuzam esetében annyi a különbség, hogy míg klíma nélkül egyre nehezebb átvészelni egy nyarat, addig dohányozni egyáltalán nem kell, sőt a legjobb az, ha az embernek eszébe sem jut kipróbálni, pláne rászokni. Ha pedig rászokott, úgy azzal teszi a legjobbat saját magának és környezetének is, ha megszabadul ettől a káros szenvedélytől, vagyis leszokik.

Aki elhatározza, hogy így tesz, azt mindenben támogatni kell, hiszen csak a dohányzás végleges abbahagyásával csökkenthetők a dohányzáshoz köthető betegségek kialakulásnak kockázatai. Ugyanakkor sokan nem teszik le a cigarettát (hazánkban több mint 2 millióan, a világon pedig több, mint 1,1 milliárd ember dohányzik), így nekik mindenképpen érdemes tájékozódniuk a az ártalomcsökkentés lehetőségeiről.

Kapcsolódó

Forrás: Getty Images

A technika fejlődés eredményeként nem csak a klímák vagy az autók lettek egyre kevésbé ártalmasak a környezetre, hanem a dohányzás területén is vannak olyan technológiák, melyek égés és füst nélkül működnek, így használatuk a hagyományos dohánytermékekkel összehasonlítva lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel jár. Azonban a károsanyag-kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára még további hosszútávú kutatások szükségesek.

Ilyen például az elektronikus cigaretta, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, vagy a dohányhevítéses technológia. Előbbi egy nikotintartalmú folyadék hevítésével állít elő nikotinpárát, a nikotinpárna kémiai reakció útján, a szájon át szabadítja fel a nikotint, míg a dohányhevítéses technológia esetén az égésnél alacsonyabb hőmérsékleten keletkezik dohány- és nikotinpára.

Bár a füstmentes alternatívákkal csökkenthető a károsanyag-kitettség, ugyanakkor ezek a technológiák sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, ami amellett, hogy addiktív, megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát is. Fontos tudni, hogy ezen technológiák célja nem a leszokás támogatása, ahogy sokan tévesen gondolják, hanem az ártalomcsökkentés.

Ahogy klímából és autóból is választhatunk alacsony kibocsátásút és odafigyelhetünk a légkondi hűtőközegére, úgy a dohányzás vonatkozásában is szükséges tájékozódni azon felnőtt dohányosoknak, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére is cigarettáznak. A legjobb természetesen az, ha el sem kezdjük a dohányzást. Ha már dohányzunk, akkor minél előbb tegyük le a cigarettát, hiszen hosszú távon csak a leszokással csökkenthetőek 100 százalékban a dohányzás ártalmai.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.