A kormány rendelete, amely "nemzetstratégiai jelentőségű összeolvadásnak" minősítette a Budapest Bank, a Takarékbank és az MKB Bank fúzióját kiválóan alkalmas arra, hogy a bankügyletet már amúgy is belengő homályt fenntartsa - nyilatkozta a Népszavának egy neve elhallgatást kérő versenyjogi szakértő. Ha elindulna egy vizsgálat, akkor valószínű, hogy a fúzió az első körös vizsgálat során nem kapná meg az engedélyt.

Ilyen ügyletek keretében teljesen indokolt lenne a kétfázisú vizsgálat, amely során viszont "gatyára levetkőztetnék" a jelölteket. A szakértő szerint épp ezt kívánja elkerülni kormány, mert egy ilyen alapos GVH-vizsgálat kiterjedne a Takarékbank és a MKB Bank valódi tulajdonosi szerkezetére, abban bekövetkezett korábbi változásokra. További nehezítés lenne, hogy a GVH vizsgálatai során feltárt eredmények, megállapítások egy bírósági eljárásban hivatkozási alapot jelentenének.

A kormánynak nemzetközi vállalásai szerint értékesíteni kellene a százszázalékos tulajdonában lévő Budapest Bankot, amiért egykor 700 millió dollárt, mai árakon 220 milliárd forintot fizetett ki, ám ehelyett úgy döntött, hogy meg sem próbálkoznak egy nyílt versenyeztetéssel. A bankot beolvasztják a másik két bankkal közös érdekeltségbe.

A most készülő bankfúzióra a legnagyobb ügylet, ami az elmúlt harminc évben történt - mondta Bíró Balázs, a Deloitte partnere a cég sajtóbeszélgetésén. A szakértő szerint van helye a konszolidációnak mind a régiós, mind a magyar bankpiacon, mivel a nálunk gazdaságilag fejlettebb, ám hasonló nagyságú, 10-15 milliós lélekszámú országokban nagyon ritka, hogy 8-10 közepes illetve nagy bank működjön, mint Magyarországon.