A magyar fogyasztók többségében bizalmatlanságot kelt az egyes élelmiszerek címkéjéről ismerős adalékanyagok hivatalos neve, holott a hétköznapokban különösebb fenntartások nélkül használják azokat - vonják le a következtetést a 2018 májusában a 18 évnél idősebb népesség körében végzett online felmérésből.

A fogyasztók többsége - tízből hat felnőtt - elolvassa a címkén, hogy a kiválasztott élelmiszerben milyen adalékanyagok vannak, de túlzottan nem tartanak ezektől az összetevőktől. Azon a skálán, ahol az 1-es jelöli az "egyáltalán nem tartok tőle", az 5-ös pedig a "nagymértékben tartok tőle" véleményt, 3,4-es átlaggal a leginkább elutasított adalékanyagnak az állományjavítók bizonyultak, míg a leginkább elfogadottnak az édesítőszerek (2,9) számítanak.

Kapcsolódó

Félnek tőle, pedig nem ismerik

Ha a fogyasztó azt olvassa a címkén, hogy E-500 nátrium-hidrogén-karbonát, vagy E-300, a legtöbben laborban előállított veszélyes kemikáliára gondol, pedig utóbbi maga a C-vitamin, az előbbi pedig a sütőpor.

A Coca-Cola szerint ezt a kettősséget jelzi, hogy a magyar felnőtt fogyasztók egyharmada (34 százalék) él abban a tévhitben, hogy az otthoni ételkészítés során nem használ élelmiszeripari adalékanyagokat, azaz lehetőleg távol tartja magát az aromáktól, ízfokozóktól, állományjavítóktól vagy térfogatnövelőktől. Amikor viszont úgy tették fel a kérdést, hogy vanillincukrot, ételízesítőt vagy éppen sütőport szokott-e használni, az derül ki, hogy igen széles körben alkalmazzák ezeket az összetevőket.

Például a fogyasztók közel 90 százaléka állítja szilárdan, hogy nem tesz térfogatnövelőt az otthoni sütés, főzés során a süteményekbe, ételekbe. Ehhez képest saját bevallása szerint sütőport (ami egyfajta térfogatnövelő) 80 százalék használ több-kevesebb rendszerességgel. Hasonló a helyzet az ízfokozók terén is: a megkérdezettek közel 70 százaléka gondolja úgy, hogy az ételkészítés során nem veti be ezt az adalékanyagot, ezzel szemben több mint 60 százalék használ leveskockát, húspácot vagy ételízesítőt, márpedig ezek túlnyomó többsége ízfokozó hatású összetevőt is tartalmaz.

Egy, szintén a Coca-Cola megrendelésére készült tavalyi országos kutatás alapján a hazai fogyasztókat vásárláskor az befolyásolja a leginkább, hogy van-e a kiválasztott élelmiszerben tartósítószer. Ennek apropóján ezúttal azt a kérdést is feltették, hogy vajon az üzletekben kapható gyümölcslevek miért állnak el sokáig felbontás nélkül. A válaszadók közel fele - rosszul - arra tippelt, hogy tartósítószereket tartalmaznak ezek a termékek, és csupán tízből hárman tudták a társaság szerint jól, hogy az aszeptikus, csíramentes csomagolástechnológiának - és a pasztőrözésnek - köszönhető a hosszú eltarthatóság.

Nem mindig tudjuk értelmezni, mi van a címkén

Öt magyar vásárlóból négyen elolvassák az élelmiszerek címkéjét, az ott található információk - összetétel- és tápanyag-adatok - pedig háromnegyedüket befolyásolják abban, hogy melyik terméket vegyék le a polcról. A legtöbben az üdítőitaloknál nézik meg, hogy mi áll a címkén.

A vásárlókat leginkább azért érdeklik a címkén olvasható termékösszetétel-információk, mert fontosnak tartják tudni, mit fogyasztanak. A vásárlás során a legtöbb embert a tartósítószer-, a cukor-, a színezék-, és a szénhidráttartalom befolyásolja, a válaszadók negyede ha teheti, cukormentes terméket választ.

A tápanyag-bevitellel kapcsolatos tudás ugyanakkor hiányos, hiszen a válaszadók negyede tudja csak, hogy mit jelent a címkéken olvasható referencia-beviteli érték kifejezés, harmaduk van tisztában azzal, hogy az energiatartalmat jelölő kJ és kcal között mi a különbség, és csupán kétötödük tudja értelmezni a tápérték-tartalomra vonatkozó táblázat információit.

Kép forrása: Shutterstock