A papír-áremelkedés mellett a forint gyengülése, az infláció, a szakemberhiány, a minimálbér-emelkedés, a nyomdagépek alkatrészellátásának akadozása és a nyomdafestékhiány is hajtja a könyvek várható drágulását - írja a G7 könyvpiaci forrásokra hivatkozva. Eközben a korábbi viszony megfordult: már a könyvkiadók házalnak teljesítés reményében az alapanyaggal ellátott nyomdáknál.

A kiadók költséget vágnak és kockázatot minimalizálnak: csökkentik a példányszámot, a keménykötést puhafedelesre cserélik, a papírt pedig egy kicsivel vékonyabbra. Így sem lesz elkerülhető az áremelkedés, ami várhatóan minden könyvtípuson jelentkezik majd valamekkora mértékben.

Kapcsolódó

Míg 2012-ben a tíz legnagyobb példányszámban eladott könyv átlagára 3420 forint, 2019-ben 3950, 2020-ban 4210, majd 2021-ben 4190 volt - a KSH adatai szerint.

A Líránál 2017-2019 között nem emelkedtek a könyvárak, de 2019-2020 között 7,5, majd 2020-2021 között 4 százalékos volt az emelkedés, míg a Libri-Bookline által forgalmazott művek átlagára az elmúlt öt évben mintegy 500 forinttal nőtt.

A teljes könyvkiadói szektor bővült az elmúlt években, a nagy kiadók árbevétele nő, de a háttérben aggasztó folyamatok is zajlanak. „Előfordulhat, hogy kevesebben tudják majd megvásárolni a drágább könyveket, de ez nem jár rögtön jelentősebb árbevétel-kieséssel. Ezért a jelenség hajlamosíthat a katasztrófavakságra” - mondja Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnöke.

Az árképzés és példányszám-meghatározás könyvipari alapszabálya is felborult a drága papír és festék miatt. Gál szerint most már kevésbé igaz az az állítás, hogy minél nagyobb egy könyv példányszáma, annál gazdaságosabb egy példányának előállítása. Egy négyezer példányban kinyomott sikergyanús, színes könyv előállítási árában a papír- és festékár lényegesen nagyobb arányt képvisel, és lehetséges, hogy a kiadók inkább visszavesznek a példányszámból és/vagy felviszik a könyv árát.