Jön a különadó: mi lesz az Aldival, a Sparral, a Tescóval és a többiekkel?

Az Orbán-kormány megint elővette a fiókból a különadókat, más néven válságadókat, amelyeket a 2008-2009-as krízis kezelése érdekében még 2010-ben vezetett be.

Akkor az egyik válságadó a kiskereskedelmi különadó volt, amely elsősorban a legnagyobb árbevételt elérő külföldi kézben lévő láncoknak, köztük a Tescónak, Sparnak, Auchannak jelentette a legnagyobb érvágást. A Buksza - a Napi.hu szerkesztőségi blogja - szigorúan hipotetikus becslése szerint várhatóan most is e cégeknek kell befizetniük a legtöbbet, de ezúttal felsorakozhat melléjük a Lidl, az Aldi és a Penny is.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Mennyit vár a kormány?

Gulyás Gergely a szombati kormányinfón arról beszélt, hogy "közös teherviselésre kötelezünk másokat is" a járvány elleni védekezés és a kedvezőtlen hatások miatt gyakorlatilag leálló gazdaság újraindítása érdekében. A kancelláriaminiszter szerint a gazdaság beindítására 1345 milliárd forint megy, a járvány elleni védekezésre pedig 663 milliárd.

A multinacionális kereskedelmi láncokat terhelő különadóból 36 milliárd forintra számít a kormány. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy milyen konkrét szabályok, számítás alapján vetik majd ki ezt a terhet az érintett cégekre. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy várhatóan április 15-től vagy május 1-től lép életbe a különadó.

Ha a kabinet egy az egyben a 2010-ben életbe léptetett adót vezeti be, akkor jön a sávos adózás. A tíz évvel ezelőtti különadó szabályai a következők voltak:

• 500 millió forintos nettó árbevételig nem volt adókötelezettség,
• a 0,5-30 milliárd forintos árbevételnek a 0,1 százalékát,
• 30-100 milliárd forint árbevételnek a 0,4 százalékát,
• a 100 milliárd feletti árbevételnek pedig a 2,5 százalékát kellett befizetni.

A 2010-es különadó kivetésekor a magyar tulajdonban lévő hálózatok - így a CBA, a Coop és a Reál - megúszták a nagyobb terhelést. Bár e magyar hálózatok teljes árbevétele a legnagyobbakéhoz mérhető, az összeg nagyon sok kicsi boltra oszlik el, amelyeknek különbözőek a tulajdonosai. Mivel Gulyás Gergely többször is multinacionális kiskereskedelmi láncokról beszélt, ezért nagy a valószínűsége, hogy a 2010-eshez hasonló konstrukcióra számíthatnak most is a láncok.

Milliárdos, tízmilliárdos terhet sóznak a Tesco és a Spar nyakába

Lapunk az érintett cégek legutóbbi üzleti évéről szóló hivatalos eredménykimutatások alapján és a 2010-es különadó szabályait feltételezve megbecsülte, melyik boltlánc mekkora teherre számíthat.

Ezzel együtt a számok hipotetikus becslésen alapulnak. Egyrészt a most bejelentett kiskereskedelmi különadó pontos szabályai nem ismertek, ezért a 2010-es verzióban megszabott mértékek alapján készült a kalkuláció. Másrészt pedig a boltláncok sem tették még közzé a 2019-es évről szóló bevételi adataikat, márpedig ezek is nagyban befolyásolhatják, hogy melyik láncra mekkora sarc jut. Mindenesetre a Buksza becslése szerint a Tesco esetében a különadó becsült összege meghaladhatja a 13 milliárd forintot, a Spar számára mintegy 11 milliárd forint lehet a teher, de a Lidl összege is elérheti a 9 milliárd forintot. Milliárdos adó néz ki még az Auchannak, a Penny Marketnek és az Aldinak is.

A táblázatban szereplő becsült adók összesen majdnem 50 milliárd forintot jelentenének. Mivel a kormány az eddigi bejelentések szerint 36 milliárddal számol bevételként, a 2010-es szabályok szerint számolt adóösszegek természetesen változhatnak.

Lesznek, lehetnek kakukktojások?

Gulyás Gergely szombati szavai szerint a multinacionális kiskereskedelmi láncoknak kell összedobniuk a 36 milliárd forintra belőtt különadót. Érdekes kérdés, hogy miként érinti a különadó az egyes boltláncokat, köztük a magyar tulajdonúakat. Tehát kérdés, hogy például vonatkozik-e az új különadó az elsősorban élelmiszer-kereskedelemből élő bolthálózatok mellett például a barkácsláncokra, a bútorkereskedelmi, a sportcikkeket, ruhákat forgalmazó cégekre vagy a ruházati kereskedelemmel foglalkozó üzletláncokra.

Ha marad a 2010-es koncepció, akkor a Coop, a CBA és a Reál üzletek tulajdonosainak nem vagy minimális összeget kell fizetniük a többi nagy boltlánchoz képest. Érdekes kérdés, hogy mi lesz például a Praktikerrel, amely 2010-ben még külföldi tulajdonban volt, de 2016-ban magyar tulajdonba - a Wallis-csoporthoz - került. Kérdés az is, hogy román kézben lévő Emaggal egyesülő Extreme Digitalt érinti-e és milyen mértékben a különadó, a két cég együttes forgalma 80 milliárd forintra rúg.

Mit hozhat a különadó?

Azt, hogy a régi-új teher milyen változást hoz az érintett cégek életében, azt egyelőre nehéz megmondani. Bár az áremelés elképzelhető, a kemény verseny és a gazdasági lassulás, elbocsátások, jövedelemcsökkenések miatt ennek kisebb a valószínűsége. A Portfólio.hu cikke is utal rá, hogy a 2010-ben kivetett különadók esetében a bankoknál és a telekommunikációs cégeknél egyértelműen látható volt, hogy az ügyfelek, azaz a vásárlók fizetik meg, ez a kiskereskedelmi láncokra kivetett adó esetében nem vagy nehezen volt bizonyítható.

Mindenesetre a boltláncok terjeszkedési, létszám- és fizetési stratégiájában is változást hozhat a különadó. Évek óta létszámgondokkal küzdenek a legnagyobb boltláncok, sorra jelentik be a toborzási akcióikat és egymásra licitálva növelték a béreket. Ugyanakkor a járvány hatásai miatt viszont sokan elveszíthetik a munkájukat, így a kínálat nagyobb lesz a munkaerőpiacon. Emellett kevésbé lesznek rákényszerítve a fizetések emelésére. Az is elképzelhető, hogy a már bejelentett vagy tervezett béremeléseknek is betesz a különadó és a kedvezőtlen gazdasági környezet.

Elképzelhető az a forgatókönyv is, hogy a vásárlók szempontjából kevésbé látható területre is kihat a különadó és a gazdasági lassulás: az eddiginél is keményebb ártárgyalások lesznek a boltláncok és a beszállítók között, annak érdekében, hogy a haszonkulcs csökkenését megakadályozzák vagy fenntartsák, esetleg növeljék az eddigit.

Megjegyzés: A lista nem teljes, lehetnek olyan kiskereskedelmi cégek, amelyeknek be kell szállniuk a most kivetendő különadóba, de lehetnek olyanok is, amelyeknek nem. Ez majd a pontos szabályok - tehát az új adó Magyar Közlönyben történő - ismertetése után derülhet ki. A különadó becslése az egyes boltláncoknál az Igazságügyi Minisztérium hivatalos céginformációs adatbázisában szereplő nettó árbevételi adatokon alapul. Az Auchan esetében az elérhető hivatalos árbevételi adatok csonka évről szólnak üzletiév-váltás miatt, így a 9 havi nettó árbevétel alapján készült a a teljes 2018-as évre vonatkozó forgalombecslés és a különadó mértéke. A Media Markt tavaly összevonta a magyarországi leánycégeit, korábban az egyes áruházak külön cégekben voltak, így ezek együttes nettó árbevétele alapján lett megbecsülve a céget esetlegesen érintő különadó összege.