Március 19-től minden lakossági és vállalati hitel törlesztését felfüggesztik a bankok, az adósoknak azonban lesz lehetőségük arra, hogy nyilatkozzanak, ha az eredeti szerződésnek megfelelően fizetni kívánják a hitelt. Aki tud fizetni, annak megéri nyilatkoznia, hiszen a vonatkozó kormányrendelet szerint, illetve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiadott hivatalos sajtközlemény értelmében a törlesztési moratórium ideje alatt a hitelekhez tartozó 9
Megugrik a tartozás
A bankok és a pénzügyi vállalkozások a nyilatkozatokat még nem tették ki a honlapjukra, de dolgoznak azon, hogy mielőbb elérhessék az ügyfelek. Nekik is jó, ha minél többen törlesztenek, de az ügyfeleknek is megéri fizetni, ha képesek rá. Az év végéig hátralévő 9-10 hónap alatt ugyanis nagyon sok kamat felhalmozódhat, ami hozzáadódik majd a tartozáshoz jelentős törlesztőrészlet-emelkedést eredményezve, ha csak nem kér az adós futamidő-hosszabbítást. A jelenlegi tervek szerint ez utóbbi vár majd a moratóriumos hitelekre.
Egy átlagos személyi hitel kamata januárban az MNB adatai szerint 13,43 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy azoknál, akik nem törlesztenek az év végéig átlagosan 10 százalékkal nő majd meg a fennálló tartozás, a törlesztőrészlet pedig futamidő-hosszabbítás nélkül még nagyobb mértékben nőhet. Egy átlagos személyihitel-tartozás összege valamivel 1,2 millió forint fölött van, ami több mint 120 ezer forinttal nőhet az év végéig.
Minél magasabb a kamata egy hitelnek, annál nagyobb mértékben nő majd a tartozás a moratórium ideje alatt. A 20 százalék körül kamatozó áruhiteleknél 15 százalékkal is megugorhat a fennálló tartozás, a hitelkártya- és folyószámlahiteleknél pedig még nagyobb mértékben.
A kártyahiteleknél nincs felfüggesztés
Utóbbi két típusnál nem függesztik fel a törlesztést. A folyószámlahiteleknél, ha érkezik jövedelem a számlára, amúgy is automatikus a törlesztés, a kártyahiteleknél pedig a moratórium többet árthat, mint amennyit használ, hiszen a rendszeresen hitelkártyával vásárló és folyamatosan törlesztő ügyfelek gigantikus kamatot halmozhatnak fel a moratórium időszaka alatt. Ha például valami havonta 100 ezer forintot költ hitelkártyával, és nem törleszt, akkor az év végére akár 135 ezer forint kamata halmozódhat fel, több mint amennyit egy átlagos hónapban elköltött. Varga Mihály pénzügyminiszter friss közlése szerint ennek ellenére fontolgatják, hogy a kártyahiteleknél is lehessen moratórium.
Az alacsonyabb kamatú hiteleknél persze nincs ilyen arányú növekedés, a gépjárműhitelek átlagos kamata például 8,35 százalék, ott 6,3 százalék körül nőhet a fennálló tartozás összege. A lakáshiteleknél 4,42 százalékos a meglévő állomány átlagos kamata, ez 3,3 százalékkal növelheti meg a fennálló tartozást, ami egy átlagos 6 millió forintos hitelnél nagyjából 200 ezer forint lesz.
Minél nagyobb a tartozása valakinek, annál többet spórolhat azzal, ha nem veszi igénybe a moratóriumot. Akinek például 20 millió forintnyi lakáshitele van, 600-700 ezer forinttal is nőhet az év végéig a tartozása, emiatt egy 20 éves futamidő során akár 1 millió forinttal is megugorhat a teljes visszafizetendő összeg.
A diákhitelre is van moratórium
Speciális és nagyon olcsó hitel a diákhitel, csak a Diákhitel1-nek van 1,99 százalékos kamata, a Diákhitel2 0 százalékos kamatú. Utóbbinál nincs értelme nem élni a moratórium okozta lehetőséggel, hiszen nem nőhet a tartozás, legfeljebb a futamidő lesz hosszabb, az első típusnál is legfeljebb 1,5 százalékkal emelkedik meg a hitelösszeg.
Aki még tanul, annak ezeket a hiteleket nem is kell még törleszteniük, továbbra is felvehetik a kölcsönt, csak azokat érinti a felfüggesztés, akiknek már megszűnt a hallgatói jogviszonyuk.