A kínai hatóságoknak a koronavírus-járvány megfékezése érdekében meghozott egyes intézkedései (például gyárak, logisztikai központok, vízi- és légikikötők határozatlan időre történő lezárása) előbb-utóbb egyre több magyarországi gyártó és szolgáltató számára teszi lehetetlenné szerződéses kötelezettségeinek teljesítését. Egyes hazai gyártók termeléskorlátozáson, mások gyárbezáráson, a munka ideiglenes beszüntetésén gondolkodnak.

Mivel Kína központi szerepet játszik a globális ellátási láncokban, a termelés, illetve a szállítások korlátozása számos szektorban (különösen a high-tech és háztartási árucikkek, gépgyártás, illetve a textil- és ruházat szektorokban) okozhat komoly fennakadást. Egy kínai beszállító kiesése az ellátási láncból nem csupán annak közvetlen magyarországi vevőjére, hanem a magyarországi vevő külföldi megrendelőire is komoly hatást gyakorolhat.

Kapcsolódó

Ilyen körülmények között a formálisan "szerződést szegő" fél elvileg mentesülhet a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésének kötelezettsége alól, ám ennek sikere alapvetően függ attól, hogy a szerződéses jogviszonyra mely állam jogát kell alkalmazni, illetve, hogy az adott szerződés hogyan definiálja a vis maior fogalmát, milyen jogokat és kötelezettségeket telepít a vis maiorra hivatkozó félre.

Mit mond a Ptk.?

Ha a felek megállapodása a magyar jog szabályainak alkalmazásáról szól, a Polgári törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezése az irányadó. Eszerint a szerződésszegéssel (nem teljesítéssel, késedelmes teljesítéssel) okozott károk megtérítésének kötelezettsége alól akkor mentesülhet a fél, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső, elháríthatatlan, kényszerítő jellegű, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény (vis maior) okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy az ezáltal okozott kárt elhárítsa. Tipikusan ilyen, ellenőrzési körön kívüli esetek a természeti csapások, valamint a járványok is.

Így nem lehet a felelősség alól mentesülni, ha a körülmény a szerződés megkötése időpontjában előrelátható volt. Az idei évben megkötött szerződéseknél ezért nehéz lesz a vis maiorra hivatkozni, mivel januárban már számolni lehetett a koronavírus miatti szállítási problémákkal és egyéb fennakadásokkal.

Egy jogvita esetén a vis maiorra hivatkozó félnek bizonyítani kell, hogy a vis maiorra hivatkozása jogszerű volt, például, hogy a magyar fél kínai beszállítója tényleg nem tudott teljesíteni a kínai gyárbezárás vagy meghiúsult vízi, vasúti szállítmányozás miatt és ez a körülmény egyenesen és okszerűen vezetett a magyar fél szerződésszegő magatartásához (például a magyar fél szállítási késedelméhez vagy teljes elmaradásához).

A bizonyítás a szerződésszegő fél terhe, a vis maiorra való eredményes hivatkozáshoz szükséges bizonyítottság foka azonban esetről esetre eltérő, a körülmények alapos vizsgálatát igénylő folyamat - állapította meg Teleki Lóránt, a BDO Legal munkatársa. Bizonyítani kell többek között, hogy a szerződésszegő féltől nem volt elvárható, hogy a kárt elhárítsa. Ha például a partner az alapanyagot kellő időben történő intézkedés mellett másik gyártótól is beszerezhette volna, és erre a szerződés feljogosította, akkor aligha fog mentesülni a szerződésszegés következményei alól. Észszerű feltételezés azonban, hogy minél közvetlenebb hatással van egy esemény egy szerződéses kötelezettségre, annál könnyebben bizonyítható, hogy a szerződésszegés valóban az ellenőrzési körön kívül eső körülmények következében történt.

Mivel egy vis maior jogvita gyakran elhúzódó, költséges folyamattá válhat, így annak hatékony jövőbeli rendezése szempontjából komoly segítség, ha a felek a szerződésükben a vis maior helyzeteket, valamint az ilyen esetekben szükséges eljárásokat eleve minél konkrétabban szabályozzák - véli a szakember. Számtalan olyan szerződés van például hatályban, ahol a felek tételesen igyekeztek felsorolni a vis maior eseteket, de az ellátási láncot befolyásoló világjárványt nem sorolták ebbe a körbe

A szerződéses jogviszony sorsát a leggyakrabban az alábbi kikötések tehetik kiszámíthatóbbá vis maiorra való hivatkozás esetén:

  • az egyik fél vis maiorra való hivatkozása esetén a másik fél egyoldalúan felmondhatja a szerződést;
  • a szerződés bizonyos kötelezettségeinek teljesítését vis maior esetén a felek felfüggesztik, vagy annak módját megváltoztatják, akár egy alternatív teljesítési mód által;
  • a teljesítés határideje meghosszabbodik;
  • lehetőség nyílik, vagy kötelezettség merül fel a szerződéses feltételek újratárgyalására;
  • vis maior esetén főszabályként mindenki maga viseli az elszenvedett kárait, de szűk körben van gyakorlat a károk viselésének akár teljes áthárítására is.