A megkérdezett, jellemzően átlagbérből élő zálogügyfelek a járvány hatására tudatosabban kezelik pénzügyeiket, 50 százalékuk kezdett takarékoskodásba és fogja vissza a kiadásait, mert anyagi helyzetének további romlására számít. Ez az oka annak is, hogy az ügyfelek többsége nem élt a pénzügyi moratórium lehetőségével sem, értékeiket inkább kiváltották, mert arra számítanak, hogy további kölcsönt kell felvenniük - állapította meg a BÁV Zálog friss, 15 ezer ügyfél válaszát elemző kutatása.

A nyugat-európai zálogfiókrohamra itthon nem kell számítani, hiszen a korlátozások nem voltak olyan szigorúak, mint például Olaszországban, de az elmúlt hónapokban Magyarországon is nagyot nőtt az új zálogügyfelek száma, akik most először gondoltak arra, hogy az értékeik eladása, vagy bankhitel helyett zálogkölcsönt kérjenek az átmeneti pénzügyi nehézségeik megoldására.

Egy megbízható kép az átlagos háztartás pénzügyi helyzetéről

A BÁV Zálog 2020 májusában végzett átfogó kutatást a közel 100 zálogfiókot számláló országos hálózatában, hogy felmérje ügyfelei megváltozott pénzügyi helyzetét és igényeit. Az eredmények már a vidéki, majd később a budapesti korlátozások enyhítését is tükrözik. A válaszadók jellemzően átlagbérből gazdálkodnak, ezért a kutatás megbízható képet ad egy átlagos magyar háztartás pénzügyi helyzetéről és lehetőségeiről.

A lakossági ügyfelek általában kisebb összegű kölcsönért fordulnak a zálogfiókokhoz. A jellemzően 50 ezer forintos összeggel pedig váratlan kiadásaikat fedezik. A zálogkölcsön előnyének továbbra is azt jelölték meg az ügyfelek, hogy hitelbírálat, jövedelemigazolás és kezes sem szükséges hozzá, a folyósítás pedig azonnali - mondta Dandé Imre, a Magyar Záloghitelezők Országos Szövetségének elnöke, a BÁV zálogigazgatója.

A kérdőívét kitöltők négyötödének van munkája, de a járványhelyzet miatt 15 százalékuk fizetés nélküli szabadságon van, 30 százalékukat csökkentett óraszámban foglalkoztatják, és csupán 35 százalékaz, aki változatlan óraszámban és bérért dolgozik. A megkérdezett ügyfelek fele kezdett takarékoskodni és fogja vissza a kiadásait, amit az is indokol, hogy 13 százalékuk már most a tartalékait éli fel, illetve 17 százaléknak kölcsönre van szüksége, hogy fenntartsa magát.

A mindennapi megélhetésre kell a kölcsön

A válaszadók 60 százaléka számít a közeljövőben bevételei visszaesésére, ebből 38 százalék kisebb, 22 százalék viszont súlyosabb csökkenésre számít. Az eredmények alapján 26 százalékuk - ide tartoznak a nyugdíjasok is - nem gondolja, hogy változna a pénzügyi helyzete.

A felmérés alapján az ügyfelek csaknem fele (44 százalék) már mindennapi megélhetésének fedezésére, 14 százaléka pedig a lakhatással kapcsolatos kiadások, a bérleti díj vagy rezsi kifizetésére használja fel a kölcsönt. A korábban felvett kölcsönöknél, a hirtelen jött kiadások között a leggyakrabban, a digitális oktatás bevezetése kapcsán, a számítógép-vásárlást említették.

A felmérés során jelentős számú új ügyfelet regisztráltunk. Sokan most először gondoltak arra, hogy a fiókjaikban őrzött értékeik eladása vagy a bankhitel helyett zálogkölcsönt kérjenek az átmeneti pénzügyi nehézségeik megoldására - tette hozzá a BÁV zálogigazgatója.