Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára és Nátrán Roland, a tárca helyettes államtitkára egyeztetett azokkal a bankokkal, amelyek érintettek a köztisztviselők végtörlesztése kapcsán, a bankszövetség elnökével pedig a héten találkozik a nemzetgazdasági miniszter - mondta el Giro-Szász András a keddi kormányszóvivői tájékoztatón kérdésekre válaszolva. A szóvivő szerint még ezen a héten megszületik a döntés is.

Orbán Viktor miniszterelnök decemberben levélben hívta fel a közszolgálatban dolgozók figyelmét a végtörlesztés lehetőségére. Az MTI birtokába került levél szerint a kormány kedvezményes kamatozású forinthitel biztosításával kíván segítséget nyújtani a devizahitel rögzített árfolyamon történő végtörlesztéséhez.

Az Index.hu portál hétfőn azt írta, hogy a nemzetgazdasági tárca előterjesztése szerint a közszférában dolgozó végtörlesztők - gyermekszámtól függően - forinthitelük egy részére 2 százalékpontos kamattámogatást kaphatnának.  A gyermektelenek maximum 3,75 millió forintos forinthitelre kaphatnák meg a kamatkedvezményt, ez az egy gyerekesek esetében 4,5 millióra, két gyerekkel 5,25 millióra, míg a három gyerekeseknél 7,5 millió forintra nőne. A kamattámogatás csak olyan hitel mellé járna, ahol a teljes hiteldíjmutató az egyéves állampapír-referenciahozamot legfeljebb 3 százalékponttal haladja meg.

A tervezet - amely a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) adataira hivatkozik -, tartalmazza, hogy 53 ezer közszférában dolgozó összesen 185 milliárd forintnyi végtörlesztési szándékot jelzett. A portál információi alapján, ha minden olyan állami és önkormányzati dolgozó végtörlesztene, aki e szándékát munkaadója felé jelezte, abból a bankoknak 55 milliárd forintos többletvesztesége származna. A kormány és a bankszövetség közötti megállapodás értelmében azonban a bankok végtörlesztéssel kapcsolatos veszteségeinek 30 százaléka az államot terheli. A tárca számításai szerint az államra 17 milliárdos veszteségtérítés jutna.

A portál szerint a kamattámogatás öt évig járna, az első évben 3,7 milliárd forintos költségvetési kiadást jelentene, ami a teljes támogatási időszak alatt 28 milliárd forintra emelkedne. A nemzetgazdasági tárca dokumentuma szerint az idei költségvetés készítésekor a kamattámogatás kiadásaival nem számoltak, így ez rontaná az egyenleget.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint tavaly szeptember 29. és december 31. között 94 337 darab devizaalapú ingatlancélú kölcsön fix árfolyamú végtörlesztése történt meg. Jelentősen nőtt a végtörlesztési szándékukat bejelentők aránya is: e szerződések száma mintegy kétszerese az év végéig már végtörlesztettekének. A már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 642,1 milliárd forint volt, azonban az ügyfeleknek fix árfolyamon ebből csak 468 milliárd forintot kellett kifizetniük. A kettő különbözete, azaz mintegy 174 milliárd forint volt december végéig a pénzügyi intézmények vesztesége.

A bankszövetség korábban ismertette: arra számítanak, hogy a végtörlesztést az érintettek valamivel több mint 20 százaléka fogja igénybe venni. Húsz százalékos végtörlesztési arány mellett a bankszektor vesztesége mintegy 300 milliárd forint, az állami költségvetés tehervállalása pedig ennek bankadóból való leírhatósága miatt mintegy 100 milliárd forint. A bankok a jó ügyfelek elvesztése miatt a 15 éves átlagos futamidőt figyelembe véve további 500 milliárd forint jövőbeni jövedelemtől esnek el a végtörlesztés miatt.

Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke az MTI-nek a napokban kifejtette: az egyre magasabb forintkamatok miatt a forinthitelből való végtörlesztés hátrányosabb lehet a devizakölcsönt felvevőknek, mintha a devizahitelekben "maradnának", és megvárnák az árfolyamgát áprilisban belépő új rendszerét. A devizahitelesek kölcsöneinek átlagértéke 7 millió forint körül van húszéves futamidővel. Ha például a svájci frank alapú kölcsönt 4 éve vette fel valaki, most 72 ezer forint körül van a havi törlesztőrészlete. Amennyiben az adós a tartozását végtörlesztéssel rendezi, mégpedig teljes mértékben forinthitelből, akkor a mai kamatszintet figyelembe véve a havi terhe 77 ezer forintra emelkedne, kivetítve a hitel teljes időtartamára. Míg ha marad a devizahitelnél, és bejelentkezik az áprilistól érvényes árfolyamgát rendszere alá, a havi törlesztőrészlet a következő 5 évre 52 ezer forintra csökken - ismertette az alelnök.