A kormány rejtegeti a pontos adatokat. Szakítottak például az eddigi gyakorlattal, már nem közlik havonta az idegenek számát, nehogy a hivatalosan sulykolt bevándorlásellenesség ellentmondásba keveredjen a mindennapok valóságával. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat még a tavalyi, egész évre vonatkozó elemzését sem adta ki - írja cikkében a HVG.
Jönnek az ázsiaiak
A 2017-es adatok alapján az látszik, hogy különösen a Távol-Keletről, Mongóliából és Vietnámból érkező dolgozók szaporodtak meg. A romániai vagy szlovákiai munkások számára egyre kevésbé versenyképes a magyar bér.
Immár több olyan gyár vagy agrárgazdaság van, amely tízes vagy százas csoportokban alkalmaz mongolokat vagy indiaiakat, a rácalmási Hankook abroncsgyártól kezdve az elektronikai bérgyártó Flextronics telephelyein keresztül a szarvasi baromfifeldolgozó Gallicoopig. Tiszaújvárosban pedig már épül az a konténerváros, amely legalább kétezer külföldit fogad be, hogy felépítés a Mol Nyrt. új vegyi üzemét - itt a lap információ szerint főként törökök dolgoznak majd.
Még több vendégmunkás lehet itt
A nem uniós szomszéd országokból (Ukrajna, Szerbia) már sok ezren dolgoznak itt, többségük azonban nem jelenik meg a statisztikákban - hívja fel a figyelmet a hetilap. Ugyanis ha a pénzügyminiszter által meghatározott, jelenleg 37 hiányszakmában (például betanított munkásként, szakácsként vagy informatikusként) helyezkednek el, akkor nem kell külön engedély a foglalkoztatásukhoz.
A szorgalmasnak és kis igényűnek tartott ázsiai munkavállalókról, valamint a vendégmunkások nem éppen baráti elszállásolásáról bővebben a HVG-ben olvashat.