Lengyelország jól viselte a globális gazdasági válságot, ezt jól mutatja az is, hogy ez volt az egyetlen olyan gazdaság a térségünkben, amely növekedni tudott - mondta Wisniewski Anna, varsói vezető külgazdasági szakdiplomata az "Egy piac - számtalan lehetőség", 20 éves az európai egységes piac elnevezésű szakmai napon. Bár a válság második hulláma elérte már az országot, így is 2-3 százalékos bővüléssel számolnak mind idén, mind jövőre.

A 38 millió fős lengyel piacon 18 százalékkal bővült a magyar export - az import stagnált -, amely így már 6,6 milliárd eurós forgalmat tett ki - jelentette ki Wisniewski. Ezt szép eredménynek nevezte, de mint mondta, hatalmas piacról van szó, így van további lehetőség a fejlődésre. A verseny viszont nagy: a szakdiplomata példaként említette, hogy volt olyan lengyel cég, amely másfél év alatt választotta ki a leendő partnerét. Ugyanakkor előny, hogy - bár erőteljes marketing tevékenység zajlik az országban - "ők is tudják, hogy a lengyel-magyar két jó barát", úgyhogy ez segíthet a terjeszkedések gondolkodó magyar cégeknek, de "persze önmagában nem elég".

A helyi sajátosságokról elmondta, hogy a lengyel hasonlít a német és cseh piachoz, így ahogy az utóbbiban, itt is sokaknak visszatartó erő a nyelvi akadály. Márpedig a bemutatkozás nyelve lengyel kell, hogy legyen és nem árt ha az exportot tervezőnek van egy lengyel nyelvű honlapja is. Amennyiben a kezdeti információátadás megtörtént, úgy már lehet angol nyelven is tárgyalni - nyugtatott Wisniewski. (Ezt a többi, más országban dolgozó szakdiplomata is megerősítette.)

A mostani lehetőségekről a szakember elmondta, hogy - a labdarúgó Európa Bajnokság után megrendelés nélkül maradt építőipar megsegítésére - egy "óriási" beruházási programot hirdettek meg nemrég az országban, így számos infrastrukturális és környezetvédelmi fejlesztést, illetve energiahatékonyságot célzó beruházást fognak a közeljövőben kiírni. "Tehát nemcsak a kereskedelem területén, hanem a beruházásoknál is érdemes körülnézni a lengyel piacon" - adott egy jótanácsot Wisniewski.

Ausztriában nem árt, ha piacvezetőként megyünk

A válság alatt közel 30 százalékkal visszaesett az Ausztria és Magyarország közötti kétoldalú forgalom - mondta előadása során Nemes Zsolt, bécsi külgazdasági szakdiplomata. Mint mondta, ez nem egyedi eset volt, hiszen az osztrákok elvesztették a piacaik egy részét, ám már tart a visszarendeződés: tavaly már ismét elérték a 2008-as eredményeiket. A két ország kapcsolatáról elmondta, hogy a magyar export mindig jobban növekedett ,mint az Ausztriából származó import, ám így is közel ötezer osztrák érdekeltségű vállalkozás dolgozik Magyarországon, akik mintegy 70 ezer munkavállalónak biztosítanak állást.

Nemes elmondta, hogy ők is számos módon tudnak segíteni az exporton gondolkozó vállalkozásoknak, így például rendelkeznek osztrák címlistával, amellyel jelentősen megkönnyíthetik a partnerkeresést. Tudnak segíteni a jogszabályi problémák áthidalásában is, például ha valaki helyi céget akar alapítani - fontos tudnivaló, hogy egyéni vállalkozást díjmentesen lehet alapítani -, bár ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez meglehetősen hasonlít a magyar rendszerhez.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy német nyelvtudás nélkül el se induljunk a nyugati határhoz, de legalább ennyire fontos a szakmai háttér is, azaz "nem árt ha itthon már piacvezetők vagyunk". Mint mondta a magyar cégeknél gyakori probléma szokott lenni, hogy elhibázzák az árazást: a béreknek ugyanis a helyi viszonyokat kell tükrözniük, így érdemes a Magyarországon használt munkadíjat egyből megháromszorozni. A közbeszerzéseknél is van lehetőségük a magyar cégeknek, de ezzel kapcsolatban Nemes kiemelte, hogy ezek eljárása roppant bürokratikus, így viszonylag nehéz a hozzáférés.

Jó lehetőségek, zárkózott partnerek Csehországban

Három évvel ezelőtt még 4,6 százalékos GDP-arányos visszaesést volt kénytelen elkönyvelni Csehország, de azóta talpra állt a gazdaság és bár idén visszaesést valószínűsítenek a szakértők, jövőre már bővülhetnek - kezdte egy rövid bemutatóval előadását Kolozsvári István, prágai vezető külgazdasági szakdiplomata. Elmondása szerint a cseh gazdaság rendkívül nyitott és emellett exportorientált, így komoly lehetőségeket nyújthat a magyar cégeknek, akik tavaly már 5,3 milliárd eurós forgalmat bonyolítottak az országban.

Szerinte az is Csehország mellett szól, hogy rendkívül előnyös helyen fekszik, hiszen Prágából mindössze 150 kilométer Drezda, így Németország könnyen elérhető onnan, de Dél-Lengyelország sincs túl messze. Ugyanakkor érdemes alapos piaci vizsgálatot tartanunk, mielőtt elindulunk Csehországba, de nagy lehetőségek rejlenek a bor és élelmiszerpiacon is. Ez utóbbival kapcsolatban ugyanakkor kiemelte, hogy 2011 óta 600 millió euróval nőtt a csehek élelmiszerimportja, ám a magyar cégek "csak" 17 millióval tudták növelni ilyen típusú exportjukat, a maradékot főképp a német és lengyel cégek vitték el, márpedig "ez a piac itt van az orrunk előtt", nagyobb koncentrációval nagyobb szeletet is kihasíthattak volna a magyar cégek Kolozsvári szerint.

A vezető külgazdasági szakdiplomata szerint mindenképpen érdemes ellátogatni a helyi vásárokra, akár csak látogatóként is, hiszen mivel regionális piacról van szó, ezért nem csak cseh partnereket találhatunk ott, hanem akár lengyelt, németet, vagy szlovákot is.

Gyakori gond a Csehországba exportálni akaró magyar cégekkel, hogy jó az adott termék amit kivinnének, de rosszul adják el, gyakran az árazással is gond van - hívta fel a figyelmet Kolozsvári. Szerinte nem magyar névvel kell kimenni, "mert a kimondhatatlan nevű terméket le sem veszik a polcról", így a cseh piacra helyi fantázianév kell. A Prágában dolgozó szakember azt is kiemelte, hogy a cseh üzleti partnerek zárkózottabb, merevebb a magyarnál, inkább a némethez hasonlítanak, így senki se lepődjön meg, ha évek telnek el addig, amíg tegeződésbe kezdhetünk.

Szereti a magyar cégeket az átpolitizált román gazdaság

2003 és 2008 között jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül Románia, amit bár a válság valamennyire visszavetett, az ország lassan elindult a kilábalás útján - mondta Szigeti János, bukaresti vezető külgazdasági szakdiplomata. Szerinte már csak a közelség miatt is fontos lehet a 20 milliós piac - ezzel kapcsolatban pedig kiemelte, hogy 3 millió román állampolgár dolgozik külföldön, akik "sok pénzt utalnak haza", így pedig több az elkölthető jövedelem. Ezt már eddig is meglehetősen sok magyar cég próbálja meg kihasználni, hiszen már tavaly is közel 12 ezren dolgoztak a határon túl is.

Aki Romániában akar vállalkozni, annak az út Erdélyen keresztül vezet - emelte ki Szigeti. Ide kapcsolódóan elmondta, hogy a román piac jó piac, rendkívül képzett munkaerővel, ám egyelőre negatívum, hogy a decemberi parlamenti választások miatt teljesen "átpolitizált" mind a gazdaság, mind a közélet. Mint mondta, ez a kétoldalú kapcsolatokban egyelőre nem jelentkezik, a románok "nagyon hisznek" a magyar befektetőkben, tisztességesnek tartják őket és bíznak bennük.

A lehetőségekről szólva kiemelte, hogy Románia nettó élelmiszer-importőr, így ezen a területen mindenképpen van keresnivalójuk a magyar cégeknek, de hangsúlyozta azt is, hogy tavaly már újraindultak az építkezősek, jelentős beruházások voltak és várhatóak a jövőben is. Aki el akar helyezkedni az országban az nagyon körültekintően járja körbe a leendő partnereit, legyen bizalmatlan a szó jó értelmében - adott jótanácsot Szigeti is.