Június végén Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt üzente a béremelésükért sztrájkra kész közszolgáknak, hogy indokolatlannak tartja a követélésüket, mivel az elmúlt években a közigazgatásban jobban emelkedtek a fizetések, mint a piacon. A Policy Agenda felmérése szerint az állítás majdnem igaz, de a szféra szerteágazósága miatt elnagyolt is: a közigazgatás ugyanis egyszerre fedi a honvédséget, az egészségügyi dolgozókat, de a fizetésemelésre vágyó államkincstári dolgozókat és a pedagógusokat is.

A magyar nemzetgazdaságban 2010 és 2016 között a bruttó bérek 30 százalékkal nőttek. Ágazatonként, részletesebben vizsgálva, akkor a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén dolgozók számára ez a növekedés 28 százalékos volt. Alig valamivel kisebb, mint a nemzetgazdaság egészében. Viszont az igazságszolgáltatás, a rendőrség és a honvédség kivételével a klasszikus, bürokráciában, ellátórendszerben dolgozó állami alkalmazottak fizetése csak 19 százalékkal nőtt az elmúlt 6 évben.

Így az évi mintegy 1,5 százalékos béremelkedési ütemmel számolva egy átlag keresettel rendelkező "általános közigazgatási területen" dolgozó a tavalyi évben havonta nettó 18 ezer forint bértől esett el. Azaz ennyivel többet keresett volna, ha a nemzetgazdasági átlagnak megfelelően emeli a közigazgatásban dolgozók keresetét a kormányzat - írja a kutatószervezet.

Nemzetközi összehasonlításban sem állunk jól

Probléma az is, hogy nemzetközi összehasonlításban is elmaradnak a hazai bérek. Ráadásul a közvetlen versenytárs visegrádi országokkal és Romániával összehasonlítva is alulmarad Magyarország. A közigazgatási dolgozók béreinek összehasonlítása azért nyújt jó támpontot egy ország bérrendszerének az értékelésére, mivel sok tekintetben egymással megfeleltethető területekről van szó.

A bruttó bérek a nemzetgazdaság egészében és a vizsgált szektorban is Magyarországon nőttek a legjobban 2010 és 2016 között. Viszont a relevánsabb nettó bérekkel összehasonlítva, kiütközik a különbség. A magyar bérek a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 17 százalékkal alacsonyabbak, mint Szlovákiában; 18 százalékkal, mint Lengyelországban; és 22 százalékkal, mint Csehországban

Romániával összehasonlítva nettó értéken, euróban átszámolva 6 százalékkal kisebb a magyar bér, mint a román. Ez 2010-ben még 34 százalékkal magasabb volt hazánkban.

Az általános közigazgatás dolgozói július 17-ére hirdettek sztrájkot, amelyet aztán a Magyar Államkincstár dolgozói múlt pénteken lemondták.