Minden várakozást túlteljesítve eredményes évet zártak tavaly a biztosítók – mondta Pandurics Anett a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke a KPMG biztosítási konferenciáján. A szektor a járvány okozta kihívások ellenére stabilan ki tudta szolgálni az ügyfeleket, megteremtette a munkavállalók számára a biztonságos munkavégzés feltételeit. Emellett arra is maradt energiája, hogy adaptívan reagáljon a kihívásokra, tovább lépjen a digitalizáció útján és új termékeket vezessen be.

Ennél is nagyobb teljesítmény azonban, hogy a szektor díjbevétele (fióktelepek nélkül) 1204 milliárd forintra emelkedett, ami új rekord. Az életbiztosítási ág 4, a nem életbiztosítás 5 százalékkal tudta növelni a díjbevételét, amit az elnök szavai szerint tavaly márciusban, a lezárások bejelentésekor minden biztosító örömmel és szó nélkül aláírt volna.

Kapcsolódó

A nyugdíjbiztosítás a húzótermék

Az életbiztosítási ágban a legfontosabb húzóerő a nyugdíjbiztosítások számának és értékének növekedése volt. A szerződésszám 11 százalékkal emelkedett, és az egy szerződésre jutó díjbevétel is nőtt valószínűleg annak hatására, hogy a lezárások hatására emelkedett a háztartások megtakarítása, és nőtt bizonytalanság. A szegmensben 380 ezernél több szerződése után mintegy 330 ezer ügyfél együttesen több, mint 16 milliárd forint adókedvezményt vesz igénybe. Ez azt mutatja, hogy megfelelő iniciatívák mellett a biztosítók érdemi nyugdíjkiegészítést tudnak majd nyújtani az idősebb generációknak – hangsúlyozta a MABISZ elnöke.

A nem élet típusú biztosításoknál az utasbiztosítások drasztikus (59 százalékos) visszaesése mellett sikerült elérni az 5 százalékos díjbevétel növekedést. Az utasbiztosítások nélküli piac 6,8 százalékos növekedést mutatott, mivel minden más termékcsoportban emelkedett a díjbevétel. Ezek közül kiemelkedik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, ahol azonban egyszeri hatásként jelentkezett a biztosítási adó beépülése a díjakba.

A biztosítási piacon nem nevezhető túlzottnak a koncentráció, ennek megfelelően a társaságok kiélezett versenyt folytatnak az ügyfelekért – mondta az elnök. A két legnagyobb társaság szinte fej-fej mellett 15 százalék körüli részesedést mondhat magáénak, az 5 legnagyobb pedig együttesen 60 százalék körüli részesedéssel bír, és számos kisebb biztosító ért el számottevő eredményeket a piacon.

A klímaváltozás a legnagyobb kockázat

A szektor jövőjével kapcsolatban az elnök kiemelte, hogy a legfontosabb változások a következő időszakban az Európai Unió szabályozó hatóságai felől érkeznek majd és a témák közül kiemelkedik az ESG (Enviroment, Social, Governance, azaz Környezeti, Társadalmi és Vállalatirányítási) szempontok és elvárások érvényesítése. Pandurics Anett szerint mindez nem újdonság a magyar biztosítási szektornak sem, hiszen az ágazat – természeténél fogva - az elsők között kezdett foglalkozni a klímaváltozás kockázatainak felmérésével.

A klímakockázatokkal kapcsolatban az elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy globális szinten a káresemények bekövetkezése nem annyira az elsődleges kockázatok (hurrikánok, tornádók, stb.) területén emelkedik, sokkal inkább a másodlagos kockázatok körében, mint amilyenek a heves viharok, az árvizek, jégesők, vagy a bozót- és erdőtüzek. Ebből a szempontból a tavalyi év az 5. legrosszabb év volt világszinten azóta, hogy ilyen adatok rendelkezésre állnak, és Magyarországon is fel kell készülni az időjáráshoz köthető sok kisebb, de akár több nagyobb káresemény gyakoribbá válására.

A KPMG biztosítási konferenciáján az elnök beszámolt arról is, hogy jó úton halad az MNB-vel közös blockchain projekt is, amely a lakásbiztosítások nyilvántartását és hitelbiztosítéki fedezetnyilvántartás folyamatának automatizálását célozza. A 11 bank és biztosító konzorciumában megvalósuló projekt az év végére lehet kész, a fizikai, biztonsági és logikai tervek már elkészültek, és több munkacsoportban feszes határidőkkel zajlik a fejlesztés.

Hogy érdemes a digitalizáció útját járni azt az elnök szerint jól mutatja, hogy 355 ezernél jár az eKárbejelentő letöltéseinek száma. A közismert nevén kék-sárga kárbejelentő papírt kiváltó elektronikus megoldáson keresztül beérkező kárbejelentések száma tavaly április óta 62 százalékkal emelkedett, de Pandurics Anett szerint komoly növekedési potenciál van még a flottaüzemeltetők megnyerésében.