A kutatás-fejlesztést és innovációt támogató EU Horizon 2020 Teaming programja azon országokban jöhet létre, amelyek k+f+i színvonala elmarad az uniós élvonaltól. A cél, hogy olyan kiválósági központok jöjjenek létre, melyek segíteni tudják például a helyi innovációk erősítését.

"Az erős versenyben szerepelt kiválóan Magyarország, hiszen a 10 nyertesből 2 innen jött" - kommentálta a döntést Pálinkás József, az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési, Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke. A részletekről elmondta, hogy az első fázis során fenntarthatósági terv kidolgozására maximum félmillió eurót lehetett elnyerni, míg a második fordulóban kiválósági központ létrehozására 15 millió euró volt a maximálisan adható támogatás. A két magyar nyertes, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) és a BME végül összesen 26 millió eurót, azaz 8 milliárd forintnyi támogatást kapnak.

Összesen egyébként 20 országból 169 pályázat érkezett be, hazánkból 9, ebből választották ki végül az első fázisban a 31 nyertest. A végső győztes 10 konzorcium végül Magyarországon kívül Portugáliából, Szlovéniából, Szlovákiából, Csehországból, Bulgáriából, Szerbiából, Csehországból és Észtországból jött.

Pálinkás elmondta, hogy a nyertesek hazai támogatást is kapnak, hogy minél sikeresebbek legyenek, így pedig néhány év múlva képesek lehetnek fenntartható módon működni. Az NKFI Hivatal szerepe - az Európai Bizottság kutatásfejlesztést és innovációt ösztönző Horizon 2020 keretprogramjának részeként meghirdetett "Teaming" pályázati konstrukciója szelleméből fakadóan - elsősorban a kormányzat, pályázó projektekkel kapcsolatos szakmai és pénzügyi elkötelezettségének, illetve a projektjavaslatok hazai kutatási és innovációs stratégiákkal való összhangjának a biztosítása, valamint a hazai résztvevő intézmények közti partnerség kialakításának elősegítése volt.

Mit fognak csinálni?

A SZTAKI még 2001-ben nyerte el az EU kiválósági központ címét - mondta el Monostori László, akadémikus az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) igazgatója, a projekt tudományos vezetője. A mostani cél az alapkutatás megerősítés, illetve az eredmények jobb adaptálása.

Kádár Botond a "Centre of Excellence in Production Informatics and Control (EPIC, Termelésinformatikai és termelésirányítási kiválósági központ)" projektmenedzser elmondta, hogy a gyártási digitalizációval fognak foglalkozni, a kiindulópont, hogy hazánkban magas a gyártás GDP-n belüli aránya és kedvező az is, hogy kormányzati cél (Irinyi terv) ennek növelése. A projekt fontos célja a korábban meglévő és most létrejövő tudományos eredmények alkalmazni tudják a gyakorlatban, de legalább ennyire fontos kérdés az új szakemberek kinevelése és a külföldi partnereken keresztül az új technológiák és módszertanok magyarországi elterjesztése is. A végső cél a többféle iparágnak hátteret biztosító, fenntartható és versenyképes gyártási ökoszisztéma kialakítása nemcsak hazánkban, hanem Európában is, miközben akár a magyar beszállítói ipar is erősebbé, versenyképesebbé válhat. A projekten egyébként összesen 60-70 kutató dolgozhat.

Az üzleti terv 10 éves periódussal számol, ám az ipari partnereket már az első körben bevonnák - mondta Kádár, aki szerint egyrészt meg akarják tudni, hogy milyen fejlesztési irányok fontosak az ipar számára, másrészt megismerik majd az eddigi eredményeket, esetleg tovább tudják fejleszteni őket. Összesen 42 támogatót sikerült összegyűjteni, így a projekt összköltségvetése elérheti a 21,7 millió eurót, azaz a 6,5 milliárd forintot. Ebből egyébként maga az uniós támogatás 10,8 millió eurót tett ki.

A másik nyertes projekt a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (MOLMEDEX) létrehozását támogatja majd - mondta Fésűs László akadémikus, a MOLMEDEX projekt szakmai igazgatója.

A projekt azokra a betegségek kutatására jön létre, amelyek nem járványszerűen terjednek, de tömegeket érintenek. Ilyen lehet többek közt a reuma, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a rák is - közölte Martinek Tamás, a MOLMEDEX projektmenedzsere. Mint mondta ezek évente világszerte mintegy 30 millió ember halálát okozzák, ráadásul rossz hír, hogy arányaiban Magyarországon sok ilyen megbetegedést regisztrálnak. Hazánk eddig is sok kutatást végzett a témában, a mostani projekttel ezeket erősítenék - tette hozzá Martinek.

A területen Fésűs szerint nagyok az elvárások, és bár Magyarországon korábban voltak jelentős eredmények, ezek a fejlesztések nagyon sok pénzbe kerülnek, így szükség volt a mostani összefogásra a Szegedi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, az MTA Szegedi Biológiai Központja, a Debreceni Egyetem és a European Molecular Biology Laboratory között, hogy sikerüljön támogatást nyerni. A fő cél a széttagoltság csökkentése, új infrastruktúrákat már közösen fogják fejleszteni, így pedig a reményeik szerint nemcsak a kutatómunka lesz hatékonyabb, de maguk a kutatók számára is vonzóbbá teszik ezt a területet. A tervek szerint egyelőre mintegy 200 szakértőt vonnának be a projektbe.

Új nonprofit kiválósági központ jön létre, amely szegedi központtal és nagy függetlenséggel fog működni - ígérte Fésűs. A szakember kiemelte, hogy az EU-tól elnyert 15 millió euróhoz a kormányzat ugyanennyit tesz hozzá, ahogy a partnerek is, így összesen közel 52 millió euróból gazdálkodhatnak.