Már negyven keresetet dobott vissza a bíróság - Így állnak a bankok

Rosszul áll a magyar állammal perre menő bankok szénája: szerda estig már 40, a a törvényi vélelem megdöntése végett a magyar állam ellen beadott keresetlevelet utasított el formai okokból a Fővárosi Törvényszék (FT) Gazdasági Kollégiuma - tudta meg a Napi.hu. Közülük hat pénzügyi intézmény nyújtott be újból keresetlevelet. (A törvény szerint ugyanis a keresetlevél elutasítása után öt nap alatt az újra benyújtható - a szerk.)

Az elutasított keresetlevelek egy része azért volt hiányos, mert a melléklethez tartozó kivonat nem jelölte meg azt az időszakot, amely alatt az általa alkalmazott, perben kifogásolt, általános szerződési feltételek (ászf) érvényben voltak. A keresetlevelek hiányossága másrészt abból fakadt, hogy a pénzügyi intézmények nem jelölték meg, illetve nem csatolták azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyekkel alátámasztották volna az általuk alkalmazott ászf tisztességes voltát. Ezek a tények és bizonyítékok szükségesek ugyanis ahhoz, hogy megalapozzák a kereseti kérelmükben foglaltakat - válaszolta lapunk megkeresésére az FT Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Húzós nap volt a kedd

Ma öt bank - Erste Bank, EvoBank, Sopron Bank Burgenland, Raiffeisen Bank és Magyar Takarékszövetkezeti Bank -, valamint négy pénzintézet - Környe-Bokod Takarékszövetkezet, MKB-Euroleasing Autólízing Zrt., MKB-Euroleasing Autóhitel Zrt. és Raiffeisen Lízing Zrt. - magyar állam ellen kezdeményezett keresetét tárgyalta első fokon a Fővárosi Törvényszék (FT). MIndegyik mai ügyben az ítélethirdetést a bíróságok szeptember elejére halasztották - azzal, hogy elutasították az Alkotmánybírósághoz és/vagy az Európai Bírósághoz való fordulásra vonatkozó javaslatokat.

A múlt hét pénteken kezdődtek meg a perek, amelyekben a bíróságnak arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.

A hétfő 16 órás jogvesztő határidőig összesen 79 kereset - közülük 25 banktól, 25 takarékszövetkezettől és 29 egyéb pénzintézettől - érkezett az FT Gazdasági Kollégiumához az egyoldalú banki szerződésmódosítás tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel kapcsolatban - mondta korábban Póta Péter, a törvényszék szóvivője az MTI-nek. A legtöbb érintett intézmény a személyes átadást választotta, a gyűjtőládába csak két kereset érkezett, ezek közül egy az utolsó napon.

A jelenlegi állapot szerint egyelőre csupán két tárgyalás van kitűzve a további napokra: szerdán kerül sorra a AXA Bank Europe SA, valamint csütörtökön az UniCredit Ingatlanlízing Zrt. keresete.

Itt olvashatók táblázatban a friss adatok:

Rohanni muszáj

A bírák mozgásterét alapvetően a 2014. évi XXXVIII. törvény szabja meg. A jogszabály a hitelszerződések (pontosabban fogyasztói kölcsönszerződések) egyoldalú módosítását - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - megengedő szerződéses kikötéseknél azt a vélelmet állította fel, hogy azok tisztességtelenek és érvénytelenek (pontosabban az azokban szereplő egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötések). Ám, ezt a vélelmet mindegyik magyarországi pénzintézet megkísérelheti bíróság előtt megdönteni az állam elleni perben (az alapot a Kúria 2014. júniusi döntése jelenti). A felperesként szóba jöhető pénzügyi intézmények száma mintegy négyszáz, mindegyikük csak egyetlen ilyen keresetet nyújthat be - korábban szakértők másfél száz perre számítottak.

A törvény e perekben a résztvevők számára szigorú határidőket szab és számos speciális eljárásjogi rendelkezést tartalmaz, melyek célja, hogy azok ne húzódjanak el. Ha a per bonyolultsága indokolja, az elsőfokú bíróság a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy a perben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A tárgyalást egy alkalommal és csak akkor lehet elhalasztani - legfeljebb hét napra -, ha ez a felek által felajánlott bizonyítás lefolytatása érdekében szükséges. A törvény alapján a bíróságnak a keresetet harminc napon belül el kell bírálnia. A tárgyalást pedig úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább három nappal, maximum nyolc nappal megelőzze. Az ítélet kihirdetését - legfeljebb tizenöt napra - halaszthatja el a bíróság.

A törvény arra is kitér, hogy az elsőfokú határozatot - kivéve, ha annak kihirdetését a bíróság elhalasztotta - a meghozatalától számított legkésőbb nyolc napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő három napon belül kézbesíteni kell. Ha az ítélet kihirdetését a bíróság elhalasztotta, a kihirdetéskor jelen lévő feleknek a bíróság az írásba foglalt ítéletet nyomban kézbesíti, és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti, a meg nem jelent feleknek pedig három napon belül kézbesíti. A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított nyolc nap, a a fellebbezés illetéke 2,5 millió forint.

Fellebbezés esetén az elsőfokú bíróságnak a per összes iratát legkésőbb három napon belül fel kell terjesztie a másodfokú bírósághoz, amely azt harminc napon belül köteles elbírálni. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a fellebbezésnek az ellenfél részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább három nappal megelőzze, ez az időtartam maximum 15 nap lehet. A fellebbezés tárgyalása egy alkalommal - legfeljebb hét napra - halasztható el. Itt a befejező határozatot a meghozataltól számított legkésőbb nyolc napon belül kell írásba foglalni, további három napon belül kézbesíti kell a feleknek. Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, az írásba foglalást követő három napon belül az iratokat meg kell küldi az elsőfokú bíróságnak.

A felülvizsgálati kérelmet a másodfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni, ennek illetéke 3,5 millió forint. Felülvizsgálati kérelem esetén a másodfokú bíróság az ügy iratat három napon belül felterjeszti a Kúriához, amely az eljárást 30 napon belül lefolytatja, tárgyaláson kívül bírálva el - kivéve ha tárgyalást tart szükségesnek. A z utóbbi esetben a tárgyalást nyolc napon belül ki kell tűzni. A felülvizsgálati eljárást befejező határozatot pedig nyolc napon belül kell írásba kell foglalni, és azt három napon belül kézbesíti.

Korábban már négy devizahiteles pert tárgyalt a törvényszék

A múlt pénteken az első fecske a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet volt. A magyar állam perben a kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a kereshetőségi jog hiányára hivatkozva utasította el a takarékszövetkezet keresetét a törvényszék. Emiatt tisztességtelennek minősülnek a takarékszövetkezet egyoldalú hitelszerződés-módosításai. Az ítéletben a bíró úgy fogalmazott, hogy a felperes a keresetében és a tárgyaláson egyaránt egyedileg megtárgyalt szerződéses rendelkezésekről beszélt, nem pedig általános szerződési feltételekről (ászf), így a keresetet el kellett utasítani, a szerződésmódosítási feltételek vizsgálata nélkül. A törvény ugyanis az általános szerződési feltételek vizsgálatát teszi lehetővé.

Hétfőn folytatódtak a devizahitelesper-sorozat, az FT két nagybank és egy pénzintézet keresetét tárgyalta első fokon. A K&H Bank Zrt. és az MKB Bank Zrt. ügyében szeptember 9-re halasztották az elsőfokú ítélet kihirdetését - azzal, hogy elutasították a bankoknak az eljárás felfüggesztésére, valamint az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve az Európai Bírósághoz való fordulásra irányuló indítványát. Míg a Milton Hitelezési Zrt. keresetét elutasította a a törvényszék; a bíró szóbeli indoklása szerint a szerződések - főleg a hosszú távúak - egyoldalú módosítása kiköthető jogszerűen, de az érték-egyensúlynak az ilyen módosítás után is fenn kell maradnia.

És mi lesz ezután?

Amennyiben a kikötés tisztességtelen, s ezért érvénytelen lesz, a banknak és az adósnak el kell számolnia egymással. Arról, hogy ezt hogyan kell megtenniük, másik törvény rendelkezik majd, amelynek elfogadását régóta ígéri a kormány.

A Magyar Nemzet hétfői információi szerint szeptemberben nyújtja be az Országgyűléshez az igazságügyi tárca a második adósmentő törvényt, és azt még az őszi ülésszak alatt elfogadhatják. A készülő jogszabály felvázolja majd az elszámolás alapvető elveit, emellett rögzíti, hogy a pénzügyi szervezeteknek milyen mechanizmust kell követniük, miként kell visszajuttatniuk a korábban alap nélkül felszámított összegeket adósaiknak. A devizatörvényben eljárási szabályok is helyet kapnak, hogy melyik fórum ítéli meg és milyen határidők betartásával az elszámolás miatt felmerülő esetleges vitákat. Jelenleg az egyes rendelkezések írásba foglalás zajlik. A lap szerint az elmúlt hetekben a kormányzat meghallgatta a pénzügyi élet és az igazságszolgáltatás képviselőinek véleményét, de kikérte a végrehajtók álláspontját is.