A másodfokon eljárt ítélőtábla érdemben osztotta az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék véleményét: a hitelintézet nem tudta megdönteni azt a törvényi vélelmet, amely minden egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségét tisztességtelennek minősíti. Az ítélőtábla elutasította a felperes hitelintézet kérelmét, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, mivel megítélése szerint erre nincs lehetősége. Előzetes döntéshozatalt pedig azért nem kért az Európai Bíróságtól, mivel nem merült fel olyan probléma, amely közösségi jogszabály értelmezését igényelte volna.

A bíróság ítélete indoklásában kifejtette, hogy a polgári jog szabályai szerint a kölcsönös érdekeket kiegyenlítő alku folyamán alakul ki egy szerződés tartalma. Érvényesülnie kell azonban a jóhiszeműség és tisztességesség elvének, továbbá ha a szerződés jogszabályba, illetve a jó erkölcsbe ütközik, akkor semmis. Amennyiben jogszabályi rendelkezés válik a szerződés tartalmává, az is csak akkor lesz tisztességes, ha egyértelmű előírásokat tartalmaz. A keret jellegű jogszabályi feltétel nem ilyen.

A per alapját adó törvény hét elvet sorol fel, amelyek mindegyikének meg kell felelnie a szerződéses kikötéseknek, mert ha csak egybe is beleütköznek, akkor tisztességtelennek minősül a szerződés. A törvény eleve tisztességtelennek minősíti a hitelintézetek egyoldalú szerződésmódosítási feltételeit, amely vélelmet az állam ellen indított perben dönthetik meg.

A szerdai ilyen perben a bíróság csak az első feltételt, az átláthatóságot vizsgálta, ugyanis már ennek sem feleltek meg a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank egyoldalú szerződésmódosítási feltételei. Ezek után a többi feltételt már felesleges volt vizsgálni. Az átláthatóság követelményének alapvető feltétele az, hogy a fogyasztó előre lássa: milyen gazdasági változások, miképpen hatnak az ő törlesztési terhére. Miután a fogyasztó tárgyalási pozíciója és információi hátrányosabbak a bankéhoz képest, nem irreális elvárás az, hogy a várható kockázatokat a bank mérje fel. Ezt követően pedig érthetően tárja azokat a fogyasztó elé, aki így eldöntheti: vállalja-e azokat.

Jogerősen veszített a Merkantil Car is

Jogerősen elutasította a Merkantil Car Gépjármű Lízing keresetét a Fővárosi Ítélőtábla szerdai tárgyalásán másodfokon, a társaság az egyoldalú szerződésmódosítási feltételei tisztességtelenségének törvényi vélelmét kívánta megdönteni. Az ítélőtábla a felperes lízing cég által az állam ellen indított eljárásban az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék ítéletét hagyta helyben, így elutasított azt is, hogy az Alkotmánybírósághoz, valamint előzetes döntéshozatalért az Európai Bírósághoz forduljon.

Az Alkotmánybírósághoz azért nem fordult az ítélőtábla, mivel nem történt visszamenőleges jogalkotás. A per alapját adó törvény a polgári törvénykönyv, valamint a bírói gyakorlat alapján határozta meg a fogyasztói kölcsönszerződés tisztességtelenségének a kritériumait. Az Európai Bíróságtól pedig azért nem kért előzetes döntéshozatalt az ítélőtábla, mivel a felperes lízing cég nem fogalmazott meg ahhoz intézendő kérdéseket. Emellett nem végső bírói fórum az ítélőtábla, ezért nem kötelező az Európai Bírósághoz fordulnia.

Az egyoldalú szerződésmódosítási feltételek a polgári jogra, nem pedig a hitelintézeti törvényre épülnek. Így azért, mert egy ilyen szerződési feltétel megfelel a hitelintézeti törvény előírásainak, a polgári törvénykönyv szabályai szerint még tisztességtelen lehet. Így az árazási elvek hiába felelnek meg a hitelintézeti törvénynek, és hiába hagyta azokat jóvá a felügyelet, mégis tisztességtelenek. A fogyasztó által meg nem ismerhető árazási elvek pedig eleve tisztességtelenek, még akkor is, ha azokban érvényesül a lízingcég és a fogyasztó közötti arányosság.

A bíróság idézett több ide vágó európai bírósági ítéletet. Ezekből az tűnt ki, hogy a hitelt felvevő fogyasztónak tisztában kell lennie azzal, hogy milyen jövőbeli változások, milyen hatással lesznek a törlesztő részleteire. Emellett pedig lehetővé kell tenni számára, hogy a hátrányos változások esetén felmondhassa a szerződést.

A bíróság, a lízing társaság egyoldalú szerződésmódosítási szabályainak a tisztességességét vizsgálva, az átláthatóságra szorítkozott. Miután ennek nem feleltek meg a feltételek, a többi hat kritériumot már nem is vizsgálta az ítélőtábla.