Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző szakbizottsága szerint 36 százalék volt azon közbeszerzések aránya Magyarországon, ahol csak egyetlen ajánlattevő volt. (Az MTI híre arra nem tér ki, hogy a szakbizottsági adat az uniós értékhatár feletti magyarországi közbeszerzésekre vonatkozik, és 2016-os, a Rigó által közölt pedig a KH 2017-es statisztikája - a szerk.)
Rigó Csaba a műsorban közölte, tavaly 8800 közbeszerzési eljárás volt; az egyajánlatos közbeszerzések száma folyamatosan csökken. "Úgy gondolom, hogy a magyar Országgyűlés és a kormány is sokat tett azért, hogy csökkenő trend legyen." Szerinte a hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárások száma is csökken: míg 2016-ban 870 ilyen volt, tavaly már csak 477 - írta az MTI.
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) áprilisban közzétett elemzése szerint kevés cég indul Magyarországon közbeszerzéseken, az általuk megkérdezett vállalatok 11 százaléka indult el valamilyen közbeszerzési eljáráson az elmúlt egy évben.
A Transparency International (TI) Magyarország közreműködésével készült Fekete könyv szerint 2009 óta 30 százalék körüli az olyan közbeszerzések aránya, amelyeknél csupán egyetlen gazdasági szereplő tesz ajánlatot - ez az uniós átlag csaknem duplája. A hirdetmény nélküli eljárások (nyilvánosan közzé nem tett beszerzések) száma is magas, az évek óta 13 százalékos részarány háromszorosa az uniós átlagnak - emlékeztetett mai cikkében a Népszava.
Tóth István János, a GVI korábbi vezetője, a Korrupciókutató Központ Budapest igazgatója szerint a közbeszerzések piaca egy speciális és meglepetősen koncentrált szegmens. A cégek alacsony részvételi hajlandóságának oka lehet, hogy tudják: a közbeszerzések döntően politikai alapon dőlnek elé, ebben pedig vagy nem tudnak, vagy nem akarnak részt venni.
Az egyszereplős közbeszerzések miatt hazánkat az uniós támogatások elvesztésének veszélye fenyegette 2015-ben - erről itt olvashat.