Nem fest túl rózsás képet az MNB idei második félévi hitelezési felmérése: mind a kínálat, mind a kereslet csökkenésével számítani lehet a pénzintézetek értékelése szerint.

A vállalati oldalon az átlagos hitelkamatok éves szinten 8,5 százalék körül stabilizálódtak (a kamatfelár 2,1 százalék volt márciusban és szeptember végén is, ám ennek magyarázata, hogy a bankok lényegében csak a jó ügyfeleknek hiteleznek. A kkv-szegmensben ennél átlagosan 150 bázisponttal magasabb kamatszintet tapasztalt az MNB a bankok oldaláról.

A kkv-k rosszul jártak

A bankok 19 százaléka szigorította a hitelezési feltételeket az elmúlt időszakban - ez döntően a kkv-oldalt érintette. A várakozások szerint a bankok enyhítenének az elkövetkező fél évben, ám az MNB szakértői arra figyelmeztettek, hogy a szándék ellenére ez rendszerint elmaradt az elmúlt vizsgálatok után is. A pénzintézetek ugyanakkor visszafogottabb hitelezési képességet és hajlandóságot mutatnak a felmérés szerint - ez is az enyhítés ellen hat. Ami az őszi felmérésben új, az az, hogy a bankok a korábbiakhoz képest jóval alacsonyabb keresletélénkülésre számítanak a beruházási hitelek esetében.

Szigorítanak a lakossági szegmensben is

A háztartási szegmensben széleskörű szigorítást várnak a pénzintézetek - ez döntően a jelzáloghitelek kondícióiban jelenik meg. A bankok a szabályozói környezet szigorodására reagálnak - a szigorítást döntő részben a kamatokban kívánják érvényesíteni. A várható forgalomra adott prognózisok a kihelyezések csökkenésével számolnak, s érdemi keresletnövekedésre sem számítanak.

Az MNB értékelése szerint a bankok a mostani felmérésben a végtörlesztés során kiváltandó hitelek esetében a saját banknál kiváltott hiteleket nem értékelték új hitelként, így a keresletben sem jelent meg ez a tétel. Ez megítélésünk szerint azt jelenti, hogy a pénzintézetek - legalábbis a vizsgáltak - nem terveztek jelentős kannibalizálást a végtörlesztés kapcsán.

A felmérés szerint  lakáshitelek drágulásához hozzájáruló tényezők közül a mostani felmérésben kiugróan magas értéket kapott az ügyfelek hitelképességének megváltozása és a gazdasági kilátások változása, ám új elemként a szigorítás irányába hat a bank tőkehelyzetére történő hivatkozás.