Az M4 Budapestet kötné össze a román határral. 2013-ban írtak ki pályázatot az Abony és Fegyvernek közti, Szolnok mellé tervezett szakaszra. A pályázatban az építkezést három részre bontották, a középső szakasz egy Tisza-hídról szólt. Felvonult szinte az összes nagy útépítő cég, élükön a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgéppel, és különböző konzorciumokba rendeződtek. A pályázók között volt a Strabag és a Colas is a nagy európai multik közül - ismerteti a beruházás tanulságos történetét a 444.hu. A győztesek átlagosan kilométerenként 4 milliárdért építették volna meg a szakaszt.

Gyér a forgalom, nem adott pénzt az EU

Kapcsolódó

Jávor Benedek, a Párbeszéd párt EP-képviselője 2014 elején bejelentést tett az EU Csalás Elleni Hivatalánál (OLAF), mert úgy vélte, a cégek kartelleztek: előre felosztották a szakaszokat egymás között, és felnyomták az árat. Az OLAF azonban nem foglalkozott a feljelentéssel, mert az EU soha nem adott pénzt erre a szakaszra. Amikor a magyar kormány pénzt kért rá, azt mondták, hogy az ottani autóforgalom nem indokolja az autópálya építését.

Lázár: reálisak az árak

Jávor Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternél is tiltakozott a kartell-gyanú miatt, ám 2014 tavaszán Lázár írásban még azt válaszolta neki, hogy teljesen reálisak az árak, és nincs szabálytalanság - írja a 444.hu. A kormány 2014 decemberében egy rendelettel még fel is emelte a beruházásra szánt keretet, ekkor érte el a 160 milliárd forintot a tervezett költség. Bár az EU nem adott rá pénzt, a kormány úgy döntött, hogy ez annyira fontos építkezés, hogy saját pénzéből is megépíti.

Orbán összeveszett Simicskával

Amikor az új Tisza-híd pilléreit elkezdték lerakni a folyóba, váratlan fordulat történt: Simicska Lajos és Orbán Viktor összevesztek. Lázár János most már felháborodottan állt ki az újságírók elé elé, és bejelentette, hogy az Európai Bizottság szerint kartelleztek a szakaszt építő cégek, és ezért nem ad rá pénzt Brüsszel, és még büntetést is róhatnak Magyarországra. - Ez az állítás azonban ebben a formában nem lehetett igaz, hiszen az Európai Bizottság nem vizsgálta a pályázatot, tekintve hogy nem adtak rá pénzt - jegyzi meg a 444.hu.

Ennek ellenére a kartell-gyanúra hivatkozva 2015 áprilisában a kormány leállíttatta az építkezést. Addigra Magyarország már 60 milliárd forintot kifizetett a 160 milliárdos beruházásból. Ebből 22-t vissza kívánt követelni a cégektől.

A GVH nem talált bizonyítható kartellt

A Miniszterelnökség a GVH-hoz fordult, amely először nem akart foglalkozni az üggyel, de a Miniszterelnökség bírósághoz fordult, és ott kötelezték a vizsgálat megindítására a GVH-t. Ennek az eljárásnak született meg az eredménye februárban. A GVH arra jutott, hogy nem bizonyítható a kartellvád, tehát jogi szempontból rendben volt a pályázat. Az építkezés leállításának indoka tehát nem állt meg.

Új tender, az új kedvencek nyertek

2016-ban a kormány kiírt egy új pályázatot, az M4-es egy másik, ezúttal a román határhoz közeli szakaszára, a Berettyóújfalu és Nagykerekes közöttire. Ezt a szakaszt az EU már hajlandó finanszírozni. Négy ajánlat érkezett, ezek közül három közel ugyanakkora összegről szólt, 83, 84, illetve 87 milliárdról. Közülük a legolcsóbb, a 83 milliárdos ajánlatot a Hódút - Duna Aszfalt - A-Híd konzorcium adta be. Közülük az A-Híd benne volt a félbehagyott Tisza-híd építésében is, akkor még együtt a Közgéppel. A Hódút és a Duna Aszfalt pedig a kormány új kedvenc útépítő cégei, amelyek a Közgép kegyvesztettsége óta rendszeresen győznek, és amelyek tulajdonosai Mészáros Lőrinc üzlettársai egyéb vállalkozásokban - olvasható a portálon.

Egy fricska a Közgéptől

A Közgép is tett ajánlatot, az olasz Itinerával együtt, ami 58 milliárd forintról szólt. Ez 30 százalékkal volt olcsóbb, mint az utána következő, Mészáros Lőrinc környezete által adott ajánlat. A duót viszont kizárták, a hivatalos indoklás szerint azért, mert irreálisan olcsónak találták az ajánlatukat - emlékeztetett a 444.hu.