Tavaly összesen 18 048 munkáltatónál végzett munkaügyi ellenőrzést a hatóság, a vizsgáltak 73 százalékánál pedig talált is valamilyen szabálytalanságot - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya, amely szerint ez az arány a valamivel több mint 100 ezer ellenőrzés alá vont dolgozó 71 százalékát érintette. Rossz hír, hogy az arányok rosszabbak az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest, akkor ugyanis a foglalkoztatók 70, illetve a munkavállalók 68 százalékánál találkoztak problémával a hatóság emberei.

Az egyik leggyakoribb gond továbbra is a feketefoglalkoztatás, hiszen a főbb munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállalók 13 százaléka tartozik ebbe a kategóriába, ami számszerűsítve 11 540 főt jelent (ami szintén több valamivel, mint a 2013-as adat volt). Ide kapcsolódóan a leggyakoribb csalási módszer a be nem jelentés, de sokan trükköznek az egyszerűsített foglalkoztatással és a színlelt szerződésekkel is. (Pénteken a Napi.hu megírta: az adóhivatal tavaly több mint kétezerszer vizsgálta az egyszerűsített foglalkoztatást - ez az egy évvel korábbi másfélszerese -, továbbá majdnem ugyanennyi ellenőrzést hajtott végre. Ennek meglett az eredménye: a bejelentett munkavállalók száma csaknem százezerrel, 730 ezerre nőtt, a bevétel pedig 25 százalékkal, 12,7 milliárd forint fölé emelkedett.)

Ilyen egy tipikus példa

Békés megyei felügyelőségre telefonon közérdekű bejelentés érkezett, mely szerint egy Békés megyei egyéni vállalkozó 15-20 főt bejelentés nélkül foglalkoztat. A munkaügyi felügyelők ellenőrzést tartottak a bejelentett címen, ahol egy csarnokban 9 munkavállaló gépesített rendszer segítségével, hagymát válogatott és csomagolt.

A munkavállalók a tanúnyilatkozatokat nehezen tették meg, volt, aki a nevét sem szerette volna megmondani. Az ellenőrzés közben a helyszínre érkezett a munkáltató is, akinek első kérdése volt, hogy bejelentésre mentek-e az eljáró felügyelők. Ezt leszámítva a munkáltató együttműködőnek bizonyult, nem vitatta a bejelentés nélküli foglalkoztatást. A munkáltató még aznap pótolta a munkavállalók bejelentését egyszerűsített foglalkoztatásban. Az ügyben munkaügyi bírságot szabtak ki.

A feketemunkások több mint harmadát az építőipari cégeknél találták a revizorok, de sok érintett dolgozó volt a kereskedelemben, a személy- és vagyonvédelmi cégeknél és a vendéglátóiparban is.

Jó hír ugyanakkor, hogy valamivel kevesebben próbáltak csalni a munka- és a pihenőidővel, illetve a rendkívüli munkavégzéssel: amíg 2013-ban még 21 157 főt érintettek ilyen típusú csalások, addig tavaly már "csak" 19 622 embert. Előfordult, hogy a munkavállalókat munkáltató nem tájékoztatta a munkaidő-beosztásról, illetve a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról. Gyakori probléma volt, hogy a dolgozók munkaideje sokszor meghaladta a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, emellett sokakat szabálytalanul dolgoztattak a munkaszüneti napokon is. Ezek után talán kevesen lepődnek meg, hogy több helyen a pihenőidő kiadása sem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak. E csalástípus a kereskedelemre, a vendéglátásra és feldolgozóiparra jellemző a leginkább, de sok személy- és vagyonvédelmi cégnél is találkoztak problémával a munkaügyi felügyelők.

Jelentősen, csaknem 10 ezer fővel nőtt ugyanakkor azon munkavállalók száma, amelyeknél a munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével találkoztak az ellenőrök. Alapvető gond, hogy a hatóság szerint a foglalkoztatók "nincsenek tisztában a munkaidő-nyilvántartás rendeltetésével", márpedig ennek hiánya egyrészt elfedi az esetleges munkabérrel munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat, másrészt pedig nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem.

Kép: Napi.hu

Az összes szabálytalanság csaknem ötödét a munkabérrel kapcsolatos jogsértések adták, ami azt jelenti, hogy körülbelül 16 ezer embert érintett az ilyen típusú csalás. Ennek tipikus formája, hogy a munkáltatók nem fizetnek időben, de továbbra is előfordul, hogy minimálbért fizetnek azon munkavállalónak, akit garantált bérminimum illetne meg. Állandó gond a munkaviszony megszűnésekor, illetve megszüntetésekor kiállítandó igazolások kiadásának elmulasztása vagy késedelme, valamint a munkabér elszámolásának hiányossága. (A munkaügyi hatóság a vonatkozó törvényi rendelkezés szerint a munkabért nem, vagy nem időben fizető munkáltató részére minden esetben lehetőséget biztosít arra, hogy az eljárás során az elmaradt bért egy kitűzött határidőn belül megfizesse, így mentesül a kötelező munkaügyi bírság megfizetése alól. A hatóság ezzel azt akarja elérni, hogy a munkáltató a munkavállalók jogszerűen járó munkabérének kifizetésére és ne egy esetleges bírságösszeg kiegyenlítésére fordítsa anyagi erőforrásait.)

Mindezek nyomán a hatóságok a 13 173 munkáltató közül 3 509 vállalkozással szemben szabtak ki munkaügyi bírságot, összesen valamivel több mint 526 millió forint értékben. Az érdemi döntések többsége azonban anyagi szankció nélküli intézkedés volt, így szabálytalanság megszüntetésére kötelezéssel 2 591 esetben, figyelemfelhívással 1 852 esetben éltek, míg szabálytalanságot megállapító határozatot 4 946-ot hozott a hatóság.