A tavasszal fedezte fel magának újra a nyilvánosság azt a két évvel ezelőtti jelentést, melyet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) készített arról, hogy milyen különbségek vannak az itthon és a külföldön kapható élelmiszerek között. Bár a jelentés érdemi különbségeket nem tárt fel, a hivatal megállapította, hogy a megvizsgált tételek 70 százalékánál kisebb, vagy nagyobb minőségi eltérés volt tapasztalható a Nyugat-Európában forgalmazott termékekhez képest.

A tesztet azóta többször megismételték, igaz, volt, hogy éppen a magyar termékek jöttek ki jobbnak, de azt a magyar kormány már mint élelmiszeripari kettős mércét emlegette. A gyártók természetesen tiltakoztak, a Nestlé például azzal érvelt, hogy Magyarországon készíti a Nyugat-Európa egyes részein forgalmazott termékeit, ugyanazon a gyártósoron, ugyanazokból az alapanyagokból. Más márkák és érdekvédelmi szervezetek pedig azzal érveltek, hogy a fogyasztói igényekhez igazítják az ízeket és az állagot. Például itthon a fűszeresebb, sósabb termékek népszerűbbek, mint Ausztriában.

Kapcsolódó

Az átpolitizált téma az élelmiszerek mellett később kiterjedt kozmetikumokra (samponokra és mosakodószerekre), valamint háztartási kemikáliákra is. Majd a hét elején a kormány közzétette a Magyar Közlönyben azt a rendelethalmazát, amely papíron felszámolná a különböző országokban árusított termékek közötti különbséget - a kezdeményezéshez időközben csatlakozott a többi V4-es ország is, de Szlovénia például azt jelezte, hogy szerinte nincs érdemi különbség az élelmiszerek között.

Itt az új terv, a Tesco fegyverét használnák

A multinacionális cégeket célzó, a kormány által tervezett jogszabály-változtatások kiterjednek például az élelmiszerek minőségének emelésére, a hatósági tevékenység hatékonyságának növelésére, valamint a vásárlói tudatosság fejlesztésére is.

Utóbbinak része a  vásárlók élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos tudatosságának és tudásszintjének növelése. Különösen érdekes ezek közül a gyümölcsök-zöldségek fogyasztásával kapcsolatos "A tökéletlen is lehet tökéletes" fantázianevű program, mely a "helyes fogyasztói elvárások" formálását célozza. Ez a program ugyanis lényegében teljesen azonos azzal, amit a Tesco Magyarország már februárban elindított a saját üzleteiben. Az áruházlánc kampányának a neve Tökéletesen tökéletlen, célja pedig éppen ugyanez: a vásárlók ne külső alapján válasszanak zöldségeket és gyümölcsöket.

Szívesen segítenek

Mivel a két program gyanúsan egybevág, a Napi.hu megkereste a Tescót is az ügyben. A lánc közölte, hogy a projektet az élelmiszerpazarlás ellen indították. "Az élelmiszermentés program részeként újabb frontot nyitott a pazarlás elleni küzdelemben: a nem teljesen tökéletes külsejű, ám élelmiszer-biztonsági szempontból kifogástalan alma, répa és burgonya átvételével az áruházlánc szállítóinak segít. Azzal, hogy több árut vesz át partnereitől, azok kevesebb ehető élelmiszert dobnak ki" - magyarázták.

Szerintük a nem dekoratív termékek vásárlásával a fogyasztók is jól járnak, így ugyanis olcsóbban szerezhetik be azokat. Az indulás óta már 20 hazai áruház csatlakozott a programhoz, szeptembertől a résztvevő áruházak száma jelentősen bővül. A 2017-es évben eddig a program keretében több mint 286 tonna "Tökéletesen tökéletlen" zöldséget és gyümölcsöt adott el a Tesco, vagyis ennyi terményt mentett meg termelői oldalon a kidobástól.

A programot nemcsak az üzletekből ismerheti a kormány: A Tesco az Élelmiszer Érték Fórumon februárban bemutatta a programot a tagoknak, köztük az egész egyesületet életre hívó Földművelésügyi Minisztériumnak is.

Az áruházlánc lapunk kérdésére közölte, konkrét megkeresés egyelőre nem érkezett a Tescóhoz. De ez megtörténik, természetesen - a kormány stratégiai partnereként - nyitottak az együttműködésre, szívesen segítenék az indulás előtt álló kormányzati programot, illetve megosztanák tapasztalataikat az illetékes hatóságokkal a kampány részleteinek kidolgozásában.