A világgazdaság növekedési kilátásai ugyan nem javultak az elmúlt három hónap folyamán, de nem is romlottak. A legjelentősebb gazdaságkutató intézetek és fejlesztési szervezeteknek a világgazdaság egészére vonatkozó, két-három éves kitekintésű előrejelzései nagyjából megfelelnek az előző negyedévinek. A helyzet annyiban mégis különbözik a korábbitól, hogy a nagyjából változatlan előrejelzéseket lényeges kockázatok övezik, ugyanis a brit népszavazás a legutóbbi közvélemény-kutatások alapján akár az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépését is eredményezheti. Márpedig egy esetleges brit kilépés az európai pénzügyi rendszert, áttételesen pedig a reálgazdaságot is megrengetné, miközben újra nyomás alá helyezné a sérülékenyebb gazdaságokat.
A Takarékbank arra számít, hogy a szavazóurnák előtt a status quóra vágyók bizonyulnak állhatatosabbnak, azaz az Egyesült Királyság az Unió része marad. Így az ezzel kapcsolatos bizonytalanság által kiváltott piaci turbulenciák is viszonylag gyorsan elsimulnak majd. Ez pedig továbbra is alapvetően kedvező külső környezetet jelent a magyar gazdaság számára, főleg, mivel a Fed kamatemelése még a brit uniós tagság megerősítése esetén is lassabb lehet a korábban vártnál.
Nagy fékezés után gyorsítás
A magyar GDP növekedése az idei év első negyedévében nagyot fékezett. A 0,9 százalékosra lassult éves GDP-bővülési ütem az EU-n belül a leggyengébbek közé tartozott, negyedéves alapon pedig még zsugorodott is a gazdaság, 2012 negyedik negyedévét követően első alkalommal. A lassulás az új EU-s költségvetési ciklus keretében rendelkezésre álló források kezdetben kevésbé intenzív felhasználása miatt várható volt, emellett az autóipar is leállt az év első hónapjaira technikai okok miatt. Így csak a szolgáltatások húzták a gazdasági növekedést, felhasználási oldalról pedig a 4 százalékos éves növekedési ütemre gyorsuló háztartási fogyasztás biztosította a hajtóerőt.
Az EU-források felhasználása ugyan várhatóan csak lassan pöröghet fel, de az ipari termelés már a második negyedévben újra erőteljes lehet a meglévő kapacitások újbóli termelésbe állításával. A háztartások fogyasztása a rendkívül élénk béremelkedésnek köszönhetően tovább erősödhet, amivel a gazdasági növekedés motorjává válhat. A Takarékbank 2017-től a beruházások terén is ismét növekedésre számít, miután a gazdaságpolitika felgyorsítja a 2014-2020-as EU-költségvetési keretben rendelkezésre álló külső források felhasználását, és a lakossági beruházások is érdemben növekednek.
Így a tavalyi 2,9 százalék után 2016-ban összességében 2,1 százalékos gazdasági növekedés várható, jövőre viszont - az új gazdaságpolitikai impulzusoknak is köszönhetően - 3,3 százalékig emelkedhet a GDP éves bővülésének üteme. A jegybank legutóbbi előrejelzésben még tartotta a 2,8 százalékos éves növekedési előrejelzést - ehhez viszont a harmadik negyedben négy százalékra kellene ugrania a növekedésnek - mondta Oszlay András, a Takarékbank vezető elemzője a cég sajtótájékoztatóján.
A lakosság most érte el a válság előtti szintet
Az inflációs környezet továbbra is dezinflációs jellegű. Bár a bérdinamika jelentősen felgyorsult, és a következő két évben is magas marad, a kereslet oldali árnyomás nem jelentős, hiszen a háztartások fogyasztása reálértelemben csak most érte el a válság előtti szintjét. Emellett a következő időszak adócsökkentései és a továbbra is alacsony energiaárak is abba az irányba hatnak, hogy az infláció kismértékű maradjon.
A Takarékbank várakozásai szerint 2016-ban egy év vége felé bekövetkező kisebb gyorsulás eredményeként az éves átlagos infláció 0,7 százalék lehet, míg 2017-ben 2,1 százalékos infláció valószínűsíthető. A mutató azonban ennél jóval alacsonyabban is alakulhat jövőre. A 2017-es költségvetést mindössze 0,9 százalékos inflációra tervezték, azaz a jelenleg ismertnél jelentősebb adó- vagy hatóságiár-csökkentés is bekövetkezhet.
Az elmúlt negyedévben az MNB három 15 bázispontos vágással 0,9 százalékig csökkentette az alapkamat szintjét, és a kamatszint - mind a jegybanki kommunikáció, mind az inflációs és árfolyam-kilátások alapján - 2018 közepéig változatlan is maradhat. A jegybank további ösztönző lépéseket tehet majd annak érdekében, hogy a kereskedelmi bankok szabad forrásaikat ne jegybanki eszközökben tartsák. Azonban ettől függetlenül is a szabad likviditás csökkenésére lehet számítani a következő időszakban, ami hozzájárulhat a jegybank azon szándékának megvalósulásához, hogy a bankközi kamatok irányadó jellege erősödjön.
Már munkaerőhiányról is beszélhetünk
A munkaerőpiacon ismét meglódult a foglalkoztatás bővülése, amit ráadásul túlnyomó részben az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérel. Folytatódik azonban a közfoglalkoztatás bővítése is, így a munkanélküliségi ráta hosszú évek után először 6 százalék alá süllyedt. Bizonyos ágazatokban már korlátot kezd jelenteni a munkaerő-kínálat elégtelensége, amit a szakképzett munkaerő egy részének a jobb kereseti lehetőségek miatti külföldre áramlása is elmélyít.
Az érintett ágazatokban (kereskedelem, informatika) ez a jelenség komolyabb bérfelhajtó nyomást alakít ki, ami az szja egy százalékpontos csökkentése következtében különlegesen magas reálbér-dinamikát eredményez idén. Összességében a tavalyi 6,8 százalék után a munkanélküliségi ráta több mint egy teljes százalékponttal csökkenhet idén, 2017 átlagában pedig már csak 5,3 százalékos munkanélküliség várható. A bérdinamika teljesen ellentmond az első negyedéves gazdasági növekedés lassulásának - ez arra is arra utal, hogy a növekedés visszaesése átmeneti jellegű és technikai okokkal magyarázható.
Meglepetés jöhet az államháztartásban
Továbbra is biztatóan alakulnak az egyensúlyi folyamatok. A pénzforgalmi szemléletű államháztartási hiány 2016 első öt hónapjában minimális volt, ami példa nélküli a korábbi éveket tekintve. De eredményszemléletben vizsgálva is rendkívül kedvező az államháztartás nettó megtakarítói pozíciója, így a tavalyi év mindössze 2 százalékos GDP-arányos hiányát követően idén már 2 százalék alá kerülhet a deficit.
A bevételi oldal bővülése 2017-ben lehetővé teszi, hogy folytatódjék az adók csökkentése (főként egyes élelmiszerek, valamint a vendéglátással kapcsolatos szolgáltatások forgalmi adója esetében kerül sor kedvezményes ráta bevezetésére), a kiadási oldalon pedig több forrást lehessen biztosítani oktatásra és egészségügyre. Emiatt 2017-ben átmenetileg ismét 2 százalék fölé kerül a deficit, de ez nem fenyegeti a GDP-arányos államadósság további csökkenését, bár a 70 százalék alatti érték elérését kitolja 2018 utánra - mondta Suppan Gergely. A Takarékbank senior elemzője szerint nem csupán egyszeri folyamatok miatt kedvező az államháztartás hiánya, de az alapfolyamatok is kedvezőek.
További felminősítések segíthetik a forintot
A makrogazdasági fundamentumok alakulása tovább támogatja a forintot. Magyarország a Fitch májusi felülvizsgálata óta már egy befektetésre ajánlott adósságosztályzattal is rendelkezik a nagy hitelminősítőktől, és jó esély van arra, hogy idén (júliusban vagy novemberben) a Moody's is visszahelyezi a befektetésre ajánlott országok listájára Magyarországot. Ezzel pedig számos, Magyarországon jelenleg nem aktív befektetési alap számára is megnyílik a lehetőség magyar pénzügyi eszközök tartására.
A forintot más régiós devizákkal együtt kissé megtépázta a brit népszavazás körüli bizonytalanságok erősödése. Ezzel együtt, amennyiben a Takarékbank várakozásainak megfelelően az Egyesült Királyság az Európai Unióban maradás mellett dönt, a forint gyorsan újra stabilizálhatja helyzetét a 310-es szint körül. Ellenkező esetben huzamosabban is a 320-as szint fölé is kerülhet az árfolyam. A Takarékbank elemzőinek várakozása szerint az év közepi ingadozások után a forint az év végén is tartani tudja majd a 310-es szintet az euróval szemben, 2017-ben pedig mérsékelten erősödni is tud majd.