Az elöregedett járműállomány üzemben tartásához és az egykor kizárólagos ellátó Ikarus megszűnésével már évek óta gyakorlat a BKV-nál, hogy komoly szerelőcsapattal restaurálják, számos "életét vesztett" donor alkatrészeiből gyakorlatilag újragyártják buszaikat. Hamarosan viszont hivatalosan is beszáll a buszgyártásba a társaság.

A BKV Zrt. jövőre saját forrásból szeretné buszparkját bővíteni, érdekesség, hogy az úgynevezett PKD konstrukció keretében (Partially Knocked Down, azaz hozzávetőleg "részlegesen kiszerelt"), amiben egy partnerrel együttműködve a társaság is bekapcsolódik a gyártásba, a folyamat utolsó fázisaiban (fényezés, belső tér kialakítása, stb). Információink szerint első körben 3 darab autóbuszt fognak legyártani, a partner minden bizonnyal az Ikarus (Magyar Autóbusz Kft.) lesz. A BKV-nál szeretnék ezt a  projekt sikere esetén jelentős opciós állomány lehívásával megnövelni. Reményeik szerint az első járműveket még 2014 első felében be tudják mutatni.

Kapcsolódó

A kistestvérekkel van a nagyobb baj

Ami a jelenlegi állományt és annak állapotát illeti, meglepő módon a legtöbb problémát üzemileg nem a legöregebb 25-27 éves Ikarusok okozzák, hanem a 13-14 éves "fiatal" testvéreik, az Ikarus 412-es -már-  alacsonypadlós autóbuszok: ezek vázállapota annyira leromlott, hogy kivonásuk elkerülhetetlen. Mivel ezáltal a mozgássérültek, mozgásukban korlátozott utasok szállítására alkalmas kocsik esnek ki az állományból, kiemelt feladat, hogy minél nagyobb mennyiségben, nagyobb intenzitással és jobb buszokkal pótolják őket, ezért is tekintenek a bérlési konstrukciók felé (is). Így páréves (4-4,5) Volvo buszokkal tudják frissíteni az állományt; 15 kocsit fognak használni, bérelni, melyek eddig Debrecenben szolgáltak.

Ami az uniós finanszírozást illeti, Budapesten is van esély ilyen konstrukciójú beszerzésre. A fő veszélyforrás vélemények szerint az, ami az összes hazai fejlesztés átka is egyben: megveszünk egy nagy értékű eszközt komoly támogatási intenzitással és utána az üzemeltetésre - ami a hibridnél és az elektromosnál alighanem viszonylag magas költség, eltekintve az amúgy tényleg alacsonyabb üzemanyag ártól - nem marad forrás.

Fegyelmezési módszerek

Gyökeres szemléletváltásnak és a műszaki állapotok javításának is köszönhető az autóbuszbeszerzések mellett, hogy érzékelhetően csökkent a kimaradó járatok száma a budapesti tömegközlekedésben. Míg tavaly év közepén még mintegy minden huszadik buszjáratra hiába vártak az utasok a megállókban (4-5 százalék), manapság bőven 1 százalék alá került a statisztika. A BKV-nál 2012 októberében alakult meg az integrált, teljes forgalmi, műszaki, infrastrukturális vertikumot egyben kezelő igazgatóság, amelynek fő célja volt a menetkimaradások csökkentése. Ezt nagyrészt üzemszervezési, fegyelmezési módszerekkel érték el - tudtuk meg a társaságtól. Korábban  ugyanis elképzelhető volt, hogy egyes buszvezetők a várostól távolabbi, külső végállomáson álltak félre valami nem túl jelentős hibával a szerelőre várva - ezt már nem engedi meg a társaság vezetősége. Meg kellett velük értetni, hogy az utasok azt várják, hogy a busz megjelenjen a megállóban, éppen ezért nem szabad félreállni (eltekintve a valós kormánymű-, fék- és egyéb meghibásodásoktól) - fogalmaznak. A több éves tapasztalat az, hogy az állomány 80 százaléka azonnal megérti ezt. Ráadásul most megfelelő mennyiségű cserejármű is rendelkezésre áll.