A válságot követően a bankok világszerte szigorúbb feltételek elé állítják ügyfeleiket, többek közt azért, mert megváltoztak a kockázati és árazási preferenciák, kiszámíthatatlanná vált a piac, aminek következménye lett az is, hogy a pénzintézetek jellemzően rövidebb futamidejű hiteleket nyújtanak ügyfeleiknek.

Ugyanakkor az Ernst &Young Nemzetközi Tőkebizalmi Barométerének friss adatai szerint a magyar cégek inkább újratárgyalnák a hitelszerződésüket, legalábbis 44 százalékuk nyilatkozott így a kutatás során. Bár nemzetközi szinten is jelentős a restruktúrálási szándék, a 29 százalékos érték messze elmarad a Magyarországon mérttől. A felmérésből az is kiderül, hogy a hazai megkérdezettek több mint fele - ellentétben a banki trendekkel - meghosszabbítaná a rövid lejáratú hitelét, 18 százalék pedig a kamatszintet csökkentené.

Az EY felmérésének válaszadóinak ugyanakkor 32 százaléka növelné hitelállományát, és ezzel egy időben indítana új beruházásokat. Az, hogy ez a két dolog összefügg, nemcsak a mostani felmérésből derül ki, az MFB június elején publikált felmérése szerint a külső forrást a vállalatok legnagyobb része, 44,4 százaléka fejlesztésre költené, 17,3 százalék forgóeszköz-finanszírozásra használná, 27,8 százalék mondta a folyószámlahitelt, míg 14,1 százaléknak arra kellene a pénz, hogy előteremtse az önrészét az uniós pályázathoz.

Azt, hogy külső tőkére szüksége van a cégeknek, mi sem bizonyítja jobban, hogy az MFB szerint a magyar cégek harmadának még mindig napi gondot okoz a működési és fejlesztési költségeik előteremtése - ezt alátámasztja a Tőkebizalmi Barométer is, ahol a megkérdezettek 66 százaléka hitelből finanszírozná cégét. Ezzel szemben a nemzetközi válaszadók leginkább saját működésből finanszírozzák vállalataikat, és csupán 30 százalékuk támaszkodik ebben a kérdésben a hitelekre.

Nekik egyébként könnyebb dolguk van, hiszen az Európai Bizottság (EB) egy 2010-es felmérése szerint amíg a hitelkérelmek banki elutasítása az EU-27-eknél 15 százalékos, addig Magyarországon 26 százalékot tett ki, de még nagyobb a különbség a kockázati tőkebefektetések arányai között, hiszen a GDP-hez viszonyítva hússzor nagyobb összegre van esélye hozzájutni ehhez egy uniós kiscégnek, mint a hazai társának. Ezek után nem is meglepő, hogy az MFB felmérése során a magyar cégek alig több mint 20 százaléka mondta azt, hogy javult a finanszírozási helyzete az elmúlt egy évben, 55,9 százalék szerint ez nem változott, míg 23,7 százalék mondta azt, hogy romlást érzékelt.

Segít az állam?

Amennyiben valaki külső finanszírozás bevonására adja a fejét, úgy továbbra is a hitel a legnépszerűbb, idén tavasszal a megkérdezett cégek 42,6 százaléka gondolkodott kölcsön felvételén - áll az MFB kutatásában. Dezse Margaret, az EY Tranzakciós Tanácsadási Üzletág vezető partnere szerint ebben a törekvésükben segítheti a kis- és középvállalkozásokat a 2,5 százalékos, kedvezményes állami hitelprogram, hiszen az a magyar összbanki kkv hitelek 21 százalékát teszi ki.

Ugyanakkor ettől az egy programtól csodát nem lehet várni. Ahogy azt a vállalkozói szövetségek a Napi Gazdaságnak korábban elmondták, a korábbi tervekhez képest megemelt összeg sem akkora mennyiség, amely igazán komoly tőkeinjekciót jelentene a kkv-szektor számára, ám ha az érintettek hozzá tudnak jutni a hitelhez, akkor valóban megindulhat egy felfelé ívelő spirál.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára például azt emelte ki, hogy stabil, sokak számára érzékelhető elmozdulásra van szükség, amihez nem elegendő önmagában a hitelprogram, ehhez a nemzetközi bizalom helyreállítására, kiszámítható gazdasági környezetre és az élőmunka csökkentésére lenne szükség, ahogy az adminisztratív akadályokat is le kellene építeni. Rudas László, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) vezetője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az olyan cégeket támogatnák, melyek hozzáadott értéket termelnek, stabilak és hosszú távra terveznek.