A Magyar Közlönyben megjelent határozat megbízta a pénzügyminisztert, hogy a vételárat azonnal teremtse elő. A vételárat egy meg nem nevezett független vagyonértékelő határozta meg.
A Ceginfo.hu adatai szerint a Hévíz-Balaton Airport Kft. 2012-ben alakult, a jegyzett tőkéje 500 millió forint, és egyetlen tulajdonosa Hévíz Város Önkormányzata. (A kapcsolati ábra még Benkő Attila ügyvezetőt is jelöli.) A múlt évet 173,6 millió forint nettó árbevétel mellett, 10,7 millió forint adózás előtti eredménnyel zárta a cég.
A Napi.hu tavaly júniusban adott hírt arról, hogy a Central European Aviation Claster (CEAC) norvég befektetési csoport, 4,8 milliárd forintot fektet be egy nemzetközi pilóta iskola felállításába, a Hévíz-Balaton Airport területén. Mindehhez egy új operatív igazgatót is kijelöltek.
Egy 2018 szeptemberi hír szerint Papp Gábor polgármester és a város tulajdonában lévő Hévíz-Balaton Airport Kft. ügyvezetője, Benkő Attila eredetileg 240 millió forint támogatást kért, de az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) úgy ítélte meg, hogy elég lesz a 200 millió forint is. Korábban átlagosan 120-130 millió forint támogatást kapott az államtól a reptér.
Az indoklás szerint a reptér üzemeltetője számára túl nagy terhet jelentenek azok a feladatok, amelyek a reptér biztonságos működését hivatottak garantálni. A pénzt csak védelmi ellenőrzésre, fegyveres biztonsági őrzésre, tűz- és katasztrófavédelemre, valamint repüléstájékoztatásra fordíthatják. A dokumentum szerint mindez nem számít tiltott állami támogatásnak.
A Sármellék határában lévő repülőtér az 1950-es években magyar katonai létesítménynek épült, majd az 1960-as évektől - a kivonulásukig - a szovjet légierő használta.