Az illegálisan eltulajdonított fém soha nem az engedéllyel és szabályosan működő vállalkozásokhoz kerül, hanem egyértelműen az engedéllyel nem rendelkező feldolgozókhoz, s leginkább külföldre szállítják − kommentálta a tegnap tárgyalt törvénymódosítást a Napi Gazdaságnak Farkas Hilda, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége ügyvezető igazgatója. Az illegális tevékenység ellen kizárólag a különböző védelmi berendezések nyújthatnak biztonságot, amelyek már a cselekmény elkövetését képesek jelezni, illetve a közúti szállítmányok fokozott ellenőrzése jelenthet megoldást, elsősorban a határok közelében.
A fémkereskedelemről szóló jogszabály módosítását, amely az előterjesztés szövege alapján az illegális kereskedelem visszaszorítását célozza, a szövetség nem tartja megfelelő és hatékony megoldásnak. Farkas elismerte, hogy az elképzelésben a piac korábbi félelmeivel ellentétben nem szerepel államosítás, mivel ennek sem gazdasági, sem környezetvédelmi hozzáadott értéke nem lenne.
A tegnap megvitatott jogszabály inkább a fékekre és ellensúlyokra, azaz a szigorításokra és a könnyítésekre fokuszál, mivel a korábban bevezetett szigorú intézkedések nem hozták meg a várt eredményt. Például attól, hogy a fémkereskedő naponta online jelenti a Nemzeti Adó- és Vámhatóságnak (NAV) az átvett fémeket, illetve hat napig meg kell azt őriznie a telephelyén, egyetlen tolvajt sem sikerült elfogni, megnövelték viszont a vállalkozók adminisztrációs terheit. Az ellenőrzés szigorítása ugyanakkor nem "ördögtől való", a versenyt csak úgy lehet biztosítani, ha az illegális fémkereskedelmet a hatóság kiszűri. Ugyanakkor − Farkas szerint − indokolatlan az a szigorítás, hogy ha a fémkereskedő négy éven belül harmadszor vét olyan hibát, hogy "az anyagkísérő okmányon valótlan adatot tüntet fel", akkor engedélyét visszavonhatják. A szándékosságot, illetve a következményt is mérlegelni kellene. A fuvarokmányoknál nagyon gyakoriak a hibák, hiszen azokat nem a legképzettebb emberek töltik ki.
A hatóság szándékos félrevezetése esetében ildomos a szankció − mondta Farkas. Ebben az értelemben szükséges lenne finomítani a javaslat szövegét. A jelenleginél hatékonyabb lenne a zöld kommandó intenzívebb bevetése, ami kifejezetten a bejelentés nélkül tevékenykedő − illegális − vállalkozások felderítését célozná, egyszerű "bekopogtatós" módszerrel. Az illegális fémkereskedelem − amely mögött többnyire a szervezett bűnözés áll − felszámolását jól szolgálná a rendőrségi eszközök hatékonyabb bevetése, a szállítmányok országúti, határok közeli folyamatos ellenőrzése. Egy-egy ilyen kampány elrettentő is lehet. Farkas nagyon jó példának tartja az illegális élelmiszer-feldolgozó üzemek elleni hadjáratot, illetve az illegális élelmiszer-árusítók felderítésére szolgáló hatósági akciókat.
| Megjelenik a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet fogalma (MÁV, BKV, Elmű stb.). |
| Megszűnik az ellenérték fizetése nélküli begyűjtés lehetősége (ezt jelenleg fémkereskedelmi engedély nélkül lehet végezni), ez a szakértők szerint kiskapu, hiszen nehéz ellenőrizni azt az állítást, hogy egy személy nem fizetett a fémhulladékért. |
| Természetes személy által birtokban tartható fémkereskedelmi engedélyköteles anyag mennyisége legfeljebb 3 köbméter lehet. Ennek ismételt megszegéséhez viszont a tervezet semmilyen szankciót nem köt. |
| Meghatároznak egy olyan listát, amelyen szereplő fémtárgyak magánszemélyek esetében csak előzetes hatósági bejelentés után és a hatóság engedélyével lesznek értékesíthetők. Ezekre külön, a nyomon követhetőséget segítő adminisztrációs rend fog vonatkozni (szakértők szerint a kezelés során képtelenség lesz az elkülönített adminisztráció). |
| Változik az adminisztráció: minden fémszállítmányt anyagkísérő okmánynak kell kísérnie és a napi adatszolgáltatás adattartalma kiegészül a rendszámmal (vasúti szállítás esetén vagonszámmal) és az anyag számla szerinti értékével. |
| Fémkereskedelmi képesítésre lesz szükség a tevékenység végzéséhez, amihez várhatóan az Országos Képzési Jegyzék módosítását kell majd a jogalkotónak kezdeményeznie. |