A Magyar Közlönyben nagypénteken megjelent rendeletben a kormány kijelölte az irányt, hogy a koronavírus-járvány nemzetgazdaságot érintő hatásait hogyan kívánják enyhíteni, illetve a munkahelyeket megőrizni.

A rendelkezéscsomagból kiderült, hogy ugyan európai összevetésben rendkívül alacsony mértékben és példátlan bürokratikus eljárással tervezik finanszírozni a vállalatoknál a leállás, vagy részmunkaidős foglalkoztatás miatt kieső béreket, a kabinet lehetővé tette a munkáltatóknak, hogy minden korábbinál rugalmasabban alakítsák dolgozóik munkaidejét. (Az Alaptörvény szerint a kormány csak a veszélyhelyzet idején jogosult rendeletalkotásra, a vonatkozó rendelet szerint viszont a 24 hónapra kibővített munkaidőkeretet a veszélyhelyzet lezárása nem érinti. Felvetődik a kérdés tehát, hogy a döntés az alkotmánnyal összeegyeztethető-e - a szerk.)

Kapcsolódó

A munkaidőkeret alkalmazása általában az olyan vállalatoknál elterjedt, ahol a működés ciklikus, ingadozó jellegű - ezáltal a munka mennyiségéhez igazítva egyenlőtlenül lehet beosztani a munkaidőt. Vagyis elsősorban a feldolgozóiparban gyakori - a gépgyártásban, járműiparban különösen. Az áprilisig hatályos szabályok szerint a munkáltató által egyoldalúan elrendelhető munkaidőkeret időtartama legfeljebb négy-, bizonyos munkatípusok - például többműszakos vagy megszakítás nélküli munkarend - esetén hat hónap lehetett. A törvény most lehetővé tette, hogy a cégek ezt 24 hónaposra hosszabbítsák meg bármiféle kontroll nélkül. A rabszolgatörvény néven elhíresült 2018-as Munka törvénykönyve módosító ugyan lehetővé tette a 36 hónapos munkaidőkeret alkalmazását is, de csak kollektív szerződés módosítása esetén - vagyis a szakszervezetekkel kötött egyedi megállapodás, különféle biztosítékok beépítése keretében.

XIX. századi megoldások is működhetnek - elvileg

A vállalat által egyoldalúan elrendelhető 24 havi munkaidőkeret viszont azt is lehetővé teszi, hogy amennyiben egy munkavállaló néhány héten-hónapon át - jelen esetben a világjárvány miatt - heti 40 óránál kevesebbet dolgozik, akkor a munkáltató a kieső munkaidőt két éven belül bármikor ledolgoztathatja vele. A hatályos jogszabályok alapján a kétéves keretidőszak esetén elvileg arra is mód lehet, hogy a csökkentett munkaidő során keletkezett mínusz órákat a munkáltató később akár 60 órás munkahetek elrendelésével dolgoztassa vissza - anélkül, hogy ezért túlóradíjat, pótlékokat kelljen fizetnie.

A kormány friss rendelete gyaníthatóan nem a likviditási problémákkal küzdő vállalkozásokat célozta meg, hiszen náluk nem az a fő kérdés, hogy másfél év múlva vissza tudják-e dolgoztatni a veszélyhelyzet miatt kiesett munkaórákat, hanem hogy egyáltalán tudnak-e fizetést adni. A rendelkezés inkább azoknak a tőkeerős cégeknek kedvezhet, akik nagyon visszafogottnak ígérkező újraindulást követően az év második felében (vagy 2021-ben) gőzerővel, akár 0-24 órában is folytathatják a termelést. Lapunk megkérdezte a vezető autóipari multicégeket, hogy tervbe vették-e a kétéves munkaidőkeret bevezetését.

Kompromisszum született a Mercedesnél

A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft kecskeméti gyárában április 28-tól fokozatosan újraindul a termelés, először egy műszakban folyik majd a munka. A társaság válaszából kiderült, hogy a munkaidőszámla a jelenleg alkalmazott - négyhavi - munkaidőkeretben április 30-ával lezárul, és május 1-től egy új, 12 hónapos munkaidőkeret indul. A Mercedes-Benznél felhívták a figyelmet, hogy céljuk továbbra is az, hogy a dolgozók munkahelyét és bérét lehetőleg hosszútávon biztosítani tudják. A munkaidőkeret meghosszabbítását nézve a vállalatnak sikerült a Vasassal és a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetével közös megoldást találnia.

A megegyezés a Vakáció Juttatás (nyaralási kedvezmény) egyszeri csökkentését foglalja magában, a bérezési csoporttól függő mértékben. Ezenkívül abban is megállapodtak a felek, hogy április hónapra, a gyártás leállásának időszakára az úgynevezett jelenléti bónusz nem kerül kifizetésre. Ezeknek a lépéseknek köszönhetően a Mercedes-Benz gyár mind a 4400 munkatársának alapbérét, valamint a 2018 végén kötött bérmegállapodás további elemeit - az ideiglenesen bevezetett egy- illetve kétműszakos gyártás ellenére - sikerült a gyár újraindítását követően is változatlanul megőrizni - válaszolta a cég.

A megállapodás egy hosszú tárgyalássorozatra tett pontot, amelyben mindkét fél sokat engedett. A Mercedesnél - a kormányrendelet megjelenését követően - felvetették, hogy elbocsátásokra lesz szükség és ezzel együtt bevezetnék a 24 havi munkaidőkeretet. Végül kompromisszum született, hogy a létszám megtartása mellett csak 12 hónapos legyen az új keretidőszak - kommentálta lapunknak a döntést László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Ezzel a Vakáció Juttatás fele nem kerül kifizetésre, ezt a részt a munkavállalók munkaórára váltják át. Ezzel mintegy 60-80 kieső órát nem kell visszadolgozniuk a munkáltató számára, tehát a nyaralási pénz felével megváltják a munka nélkül töltött időszakot.

Számításunk szerint, ha fejenként összesen 120 órányi mínusz órát veszünk és abból a munkavállaló 80 órát meg tud váltani, akkor egy egyéves munkaidőkeret lehetőséget adhat arra, hogy a munkavállaló ki tudja belőle "gazdálkodni" a munkaidő-tartozását, anélkül, hogy a későbbiekben ne kelljen belehajszolnia magát 6-7 napos munkahetekbe, illetve figyelemmel tudjon lenni a pihenőnapokra - érvelt László.  

Az Audi és a Suzuki kedvezőnek tartja

"A munkaidőkeret intézménye ebben a bizonytalan időszakban jó szolgálatot tehet a vállalatoknak, hiszen a munkaidő beosztás rugalmassága a túlélés záloga lehet sok esetben. A vállalatok alkalmazkodási képességének kiterjesztése pedig a munkahelyek stabilitását is lehetővé teszi, tehát közös érdeke a munkáltatónak és a munkavállalóknak, hogy ésszerűen éljenek a lehetőséggel" - olvasható a Magyar Suzuki Zrt. válaszában.

"A vállalat ugyanakkor nem alkalmazza a 24 havi munkaidőkeretet. Jelenleg egy éves munkaidőkeretben dolgozunk, amely lehetőséget ad arra, hogy a leállás okozta termelés kiesést későbbi időpontban pótoljuk" - írták. (A társaságnál nincs reprezentatív szakszervezet, tehát kollektív szerződést sem lehetett kötni, ennek ellenére a törvénykezésnek eddig semmi kifogása nem volt az ellen, hogy az áprilisig szabályos maximum hat hónap helyett a társaság egyéves munkaidőkeretet alkalmazzon.)

Az Audi Hungaria Zrt. a következőképp reagált kérdésünkre: vállalatunknál az új rendeleteket jelenleg elemzik, alapvetően azonban üdvözlünk minden olyan szabályzót, mely a vállalatok termelés-szervezését és rugalmasságukat növeli és hozzásegíti a gazdasági szereplőket a munkahelyek megőrzéséhez - írták.

Érdekesség, hogy az Audinál a munkaidő nyilvántartására nem munkaidőkeretet, hanem elszámolási időszakot alkalmaznak - ennek szabályozására azonban a vonatkozó kormányrendelet nem tér ki.