Az OTP Bank nem zárt be fiókokat, egész egyszerűen azért, mert az ügyfelek azokat továbbra is igénylik - mondta Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a Portfolio Hitelezés 2017 konferenciáján. Véleménye szerint nem igaz, hogy a magyar bankrendszer kimagasló jövedelmezőségű, a profit fenntartható szintje 150-200 milliárd forint lehet, ez csupán -6 százalékos tőkearányos megtérülést jelent, ráadásul a tőkeköltség alatt van. A helyzetértékeléssel van probléma, ami elgondolkodtató - reagált Nagy Márton MNB-alelnök szavaira.
Az OTP szerint a hitelezésben nincs buborékveszély, még komoly lehetőségek vannak, a GDP-arányos a nemzetközi szinthez képest alacsony a magyar lakosság eladósodottsága - miközben az jegybanki keretrendszer jó eséllyel megvédi a piacot attól, hogy komoly kockázatok épüljenek fel. A következő 5-7 év év fenntartható növekedést hoz a magyar piacon. A bank idén a jelzáloghitelezésben 40, a személyi kölcsönöknél 30 százalék körüli növekedéssel számol.
A takarékszövetkezeti hálózatban lehetséges a racionalizálás, ennek része lehet a fiókok bezárása, már csak a felesleges párhuzamosságok csökkentése miatt is - fogalmazott Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója. A fúziók nyomán (a cél 2017 végéig a 12 takarékszövetkezeti entitás kialakítása) várhatóan 1200-ra csökken a fiókok száma, a jelenlegi másfél ezerről.
A magyar bankszektorban akkor indul be a konszolidáció, ha az egyedi költségcsökkentési lehetőségek kifutnak, az egyedi szinten már szűkül a mozgástér - állapította meg Balog Ádám, az MKB Bank vezérigazgatója. Ehhez képest Heinz Wiedner, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója a következő két évben nem számít a bankok számának csökkenésére - már csak azért sem, mert mostanában újra nőtt a bankok jövedelemtermelő képessége.
A digitalizáció hozhat nagyobb költségcsökkentést, ehhez viszont a jogszabályi változások is kellenének - fogalmazott Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója. A válság előtti buborék két piacon, a lakossági devizahitelezésben és a projektingatlan-finanszírozásban alakult ki. Az előbbinél a kamatkockázat jelenthet némi fenyegetést, mivel ha az alapkamat emelkedik, az ügyfelek törlesztőrészlete is nőhet, az utóbbinál pedig egyelőre nincs buborékveszély, mivel jelenleg nem látszik a verseny, de később, ha újra beindul az agresszív banki hitelezés, az újra veszélyforrássá válhat - véli Simák.