Ilyen kormányrendeletet olyan csődhelyzetbe került vagy fizetésképtelenné vált gazdasági társaságok esetében hozhatnak, amelyek reorganizációja és adósságainak rendezése nemzetgazdasági érdek, vagy éppen a megszüntetésük kiemelt gazdaságpolitikai érdek. Ezen cégek csőd- és felszámolási eljárását a csőd- és felszámolásokról szóló törvénytől eltérő szabályok szerint kell lebonyolítani; élükre állami vagyonfelügyelőt vagy felszámolót neveznek ki, amely csak az állami Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. lehet. Az erről szóló törvénymódosítást tavaly nyáron fogadta el a parlament.

Az eltérő szabályokat kell alkalmazni a nemzetbiztonsági védelem alatt álló (Malév) cég esetében is, ha "a veszteséges gazdálkodást eredményező okok miatt a vagyonhiány előreláthatólag nem szüntethető meg, a veszteségek halmozódása nem állítható meg, a gazdálkodó szervezet megmentési célú tulajdonosi vagy állami támogatásban nem részesíthető, de tevékenysége folyamatosságának és folytatásának érdekében közérdek fűződik a gazdálkodó szervezet vagyonának működő üzemként történő értékesítéséhez" - áll a jogszabályban.

Kapcsolódó

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű céget - működésének időleges biztosítása érdekében - rendkívüli moratórium illeti meg (fizetési haladék) a vele szembeni követelések teljesítésében, ami a csődeljárás vagy felszámolás elindulásakor 90 nappal meghosszabbítható. Az állami felszámolót nem lehet felmenteni, szabálysértés esetén csak pénzbírság szabható ki rá.

A vagyonértékesítést nem nyilvános eljárás keretében bonyolíthatja le a felszámoló, az értékesítés és az értékesítés módja ellen nem lehet kifogással élni. A felszámoló - a működő üzemként való értékesítés érdekében - megtagadhatja a tájékoztatást az adós cég vagyoni és pénzügyi helyzetéről, szerződéseiről, szerződéseinek felmondásáról, készleteinek selejtezéséről a hitelezőknek, a munkavállalóknak, az üzemi tanácsnak és az állami foglalkoztatási szervnek egyaránt.