Az Országgyűlés által még 2011-ben határozatba foglalt energiastratégia távhővel kapcsolatos végrehajtását tartalmazza a most elkészült fejlesztési terv, amely a kormány honlapján jelent meg. Eszerint a távhőrendszerek kiemelten fontos szereplői lesznek a hőellátás megújításának, mivel szinte bármilyen hőforrásból termelt hőt képesek befogadni és eljuttatni azt a fogyasztókhoz.
Jelenleg Magyarországon 648 ezer a távfűtött lakások száma (a teljes lakásállomány 4,2 millió). A megtermelt távhő 78 százalékát földgázból állítják elő. A távhőszolgáltatás társadalmi elfogadottsága alacsony. Ennyi bevezető után a munkaanyag részletezi a feladatokat. Ezek között első a megújukó energiaforrások felhasználása, valamint az anyagában nem hasznosítható hulladékok távhővé alakítása.
A megújuló források közül a geotermikus energiahasznosítás növekedésének egyik forrását azok a települések adják, amelyek jelenleg még nem rendelkeznek távhőrendszerrel, de a hőigényüket - a geológiai adottságaik alapján - indokolt lenne geotermikus alapú távhőrendszer kiépítésével megoldani. Ezek a települések a következők: Hatvan, Mezőkövesd, Martfű, Tiszaföldvár, Orosháza, Békéscsaba, Gyula, Kistelek, Zalaegerszeg, Pápa, Algyő, Balmazújváros, Gyomaendrőd, Hajdúdorog, Kiskunmajsa, Lenti, Tiszakécske, Törökszentmiklós, Karcag, Mezőtúr, Túrkeve és Tura. A geotermikus energia távfűtési célú hasznosítása jelenleg 0,9 Petajoule, ez emelkedne 2020-ra 14,9 Petajoulra.
A biomassza távfűtési hasznosítási terve legalább ilyen impozáns: ez 3,8 Petajoulról 53,5 Petajoulra növekedne szintén 2020-ig. A hazai biomassza-felhasználás jelentős mértékben a tűzifa energetikai hasznosítására épít és célja a földgáz kiváltása. Emellett a faipari és mezőgazdasági biomassza-hulladékok begyűjtése is szerepet kap, ennek indoka viszont inkább a képzetlen munkaerő foglalkoztatása.
A következő években mintegy 400 Megawatt biomassza-hőteljesítmény vonható be a távhő ellátásba. Ez évi 5,5 Petajoullal növelheti a biomasszából termelt távhőmennyiséget. Ehhez évi 650-700 ezer tonna biomassza begyűjtése szükséges, amely a fenntartható erdő- és mezőgazdálkodás mellett biztosítható. Az ehhez kapcsolódó beruházás becsült összege 48 milliárd forint - áll a cselekvési tervben.